2013. október 4., péntek
2013. október 3., csütörtök
2013. szeptember 30., hétfő
2013. szeptember 26., csütörtök
2013. január 20., vasárnap
LMP: felelőtlen ötlet a 13. havi nyugdíj
A párt az MTI-hez eljuttatott közleményében a Magyar Nemzet csütörtöki cikkére hivatkozik, amely szerint a nyugdíjasok - ha a gazdaság állapota ezt lehetővé teszi - egyszeri kompenzációt kaphatnak az év végén. A lapnak egy, a kormány terveit ismerő forrás hangsúlyozta, hogy a kabinet a nyugdíjak reálértékének megőrzésére tett ígéretet, és ezt meg is tartotta, de az is elképzelhető, hogy ennél többre is futja majd. A Magyar Nemzet munkatársának felvetésére azonban határozottan cáfolta, hogy ezzel a 13. havi nyugdíj rendszerét állítanák vissza.
Az Index szerdán azt írta, hogy a 13. havi nyugdíj bevezetését fontolgatja a kormány, a tervezet előkészítésére, a szükséges háttérszámítások elkészítésére pedig már fel is kérték a Magyar Államkincstárt - idézte a Magyar Nemzet.
Vágó Gábor, az LMP országgyűlési képviselője csütörtöki közleményében kiemelte: a társadalomnak kötelessége gondoskodnia az idősekről, méltó nyugdíjaskort kell biztosítania mindenkinek. "A kormány által tervezett, egyszeri 13. havi nyugdíj kifizetése azonban nem szolgálja sem az ország, sem a nyugdíjasok érdekeit" – hangsúlyozta a számvevőszéki és költségvetési bizottság tagja.
A politikus azzal érvelt, hogy egyes társadalmi csoportok egyszeri javadalmazása helyett olyan közszolgáltatásokba kell fektetni, amelyek mindenkinek egyformán hasznosak, és biztosítják az ország jövőjét. A munkahelyteremtés, az oktatás, az egészségügy és a közbiztonság is "csehül áll", ezek javításával az "egyes társadalmi csoportok egymás elleni kijátszása helyett" megteremthető volna a valós, generációk közötti szolidaritás is.
"Így a kormány nem egyszeri pénzt adna a nyugdíjasoknak, hanem egy élhető országot teremtene, ahonnan nem kell a gyermekeknek és az unokáknak külföldre menekülni, ha munkát akarnak vagy tanulni szeretnének" – zárta közleményét az LMP-s képviselő.
bnd \ bám \ ppd
Forrás: MTI 2013. január 10., csütörtök 16:16
Korhatár előtti nyugdíj ellátások
I. A korhatár előtti nyugdíjak átalakítása
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYUGELLÁTÁS
A társadalombiztosítási nyugellátás a nyugdíj járulék alapját képező kereset, jövedelem összegéhez és az elismert szolgálati időhöz igazodik.
1. Az öregségi nyugdíj
Az öregségi nyugdíj meghatározott életkor elérése és meghatározott szolgálati idő
megszerzése esetén járó társadalombiztosítási ellátás. A törvény különbséget tesz
öregségi teljes, és öregségi résznyugdíj között. Az öregségi teljes nyugdíjhoz a korhatár betöltése mellett legalább húszévi szolgálati idő szükséges. Az öregségi résznyugdíjhoz a korhatár betöltése mellett legalább tizenöt év szolgálati idő megléte kell.
1.1. Az öregségi nyugdíj jogosultság szabályai
A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíj korhatára annak, aki1
a) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap, c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap, e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap, g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.
A férfiak és nők 62 évre felemelt korhatára 2010-től fokozatosan 65 évre emelkedik, az első érintett az 1952-ben született korosztály.
Öregségi teljes nyugdíj
Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki
a) a születési évének megfelelő öregségi nyugdíj korhatárt (öregségi nyugdíjkorhatár)
betöltötte, és
b) legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint
c) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll.
Öregségi résznyugdíj
Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki
a) az öregségi nyugdíj korhatárt betöltötte, és
b) legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik, valamint
c) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi résznyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll.
1 Tny. 18. §.
1.2. Nyugdíj életkortól függetlenül 40 év jogosultsági idővel
2011. január 1-jétől öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki
a) legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és
b) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) – b) és e) – g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.
Ilyen jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy
azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.
Az öregségi teljes nyugdíj azonban nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat
állapítottak meg, a harminc évet. Ez a harminckét, illetve harminc év jogosultsági idő, ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt, egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. Törvény (Cst.) 12. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek.
1.3. A nyugdíj szüneteltetése
Korhatár előtti nyugdíj 2012. január 1-jétől már csak a nők 40 évi jogosultsági idejére alapozott öregségi nyugdíj lehet. Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött öregségi teljes nyugdíjban részesülő ilyen nő2 a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll (egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat),
és az általa fizetendő nyugdíj járulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-
éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek
a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Ha a fizetendő nyugdíj járulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást3 – a jogalap nélkül felvett ellátásokra vonatkozó szabály alkalmazásával – vissza kell fizetni.
Amikor ezt a kereseti korlátot 2008. január 1-jével a korhatárt be nem töltött nyugdíjas személyekre nézve bevezették, született egy átmeneti szabály, miszerint a kereseti korlátozás nem vonatkozik azokra, akik 2008. január 1-je előtt nyugdíjba
2 Ideértve azt a nőt is, akinek korábbi nyugdíját a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja alapján ilyen jogcímen folyósítják tovább.
3 A Tny. 84. § alkalmazásával.
mentek. Ezt az átmeneti szabályt azonban 2012. január 1-jével hatályon kívül helyezték!
A korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII.
törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja szerint annak a korhatár előtti öregségi nyugdíj -ban részesülő nőnek a korhatár előtti öregségi nyugdíját, aki 2011. december 31-én rendelkezett a nők 40 évi jogosultsági idejére alapozott öregségi nyugdíjhoz szükséges jogosultsági idővel, korábbi nyugdíját automatikusan átalakították ilyen jogcímű nyugdíjjá. Tehát ő továbbra is nyugdíjasnak számít! Ha ő kereső tevékenységet folytat, amíg a korhatárt be nem tölti, számolnia kell a fenti korlátozással, de azzal, ha 2007. december 31-én nyugellátásban részesült, akkor nála csak a 2012. június 30-át követően szerzett jövedelem vehető figyelembe.
2. A korhatár előtti öregségi nyugdíjak átalakítása
2011. december 31-ig hatályos Alkotmányunk 70/E. § (3) bekezdése szerint az ellátáshoz való jog a nyugellátás tekintetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki. Törvény az e korhatárt be nem töltött személynek is nyugellátást állapíthat meg. Az általános
öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben
meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető. Ennek szellemében született a korhatár előtti
öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény. A törvény biztosítja a korábban már megállapított ellátások további, más jogcímen történő folyósítását, a jogszerzések lezárását, és a szerzett jogok érvényesítésének lehetőségét is. Az érintett ellátások a következők:
- az előrehozott öregségi nyugdíj, a csökkentett összegű előrehozott öregségi
nyugdíj,
- a korkedvezményes nyugdíj,
- a bányásznyugdíj,
- a művésznyugdíj,
- a polgármesterek korhatár előtti öregségi nyugdíja,
- az országgyűlési és európai parlamenti képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíja,
- a korengedményes nyugdíj (civil korai nyugdíj),
- valamint a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományának
(fegyveresek) szolgálati nyugdíja.
Ezek az ellátások 2012. január 1-jétől megszűntek, a már megállapított ellátásokat korhatár előtti ellátásként, föld alatt végzett bányászati tevékenység esetén átmeneti bányászjáradékként, illetve fegyveresek esetében szolgálati járandóságként kell továbbfolyósítani, és 2012. január 1-jétől ugyanilyen ellátást kell megállapítani azoknak is, akik az ellátásra a jogot már megszerezték. A föld alatt végzett bányászati tevékenység esetén a bányásznyugdíj helyébe lépő átmeneti bányászjáradékra a továbbiakban is lehet jogot szerezni. Külön törvény alapján a jövőben balettművészeti
életjáradék is megállapítható.
A törvény a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíjkedvezményét nem érinti, azt továbbra is öregségi nyugdíjként kell folyósítani.
A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság és az átmeneti bányászjáradék, a
balettművészeti életjáradék társadalombiztosítási szempontból nem minősül nyugellátásnak, de sok esetben osztja annak sorsát: például az ilyen ellátásban részesülő személyek egészségügyi szolgáltatásra jogosultak lesznek.
A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság és az átmeneti bányászjáradék, a
balettművészeti életjáradék mellett a korhatár előtti öregségi nyugdíjakra vonatkozó korábbi szabályokhoz hasonlóan lehet munkát vállalni azzal, hogy a szabályokat fél év felkészülési idő után a 2008. előtt korai nyugdíjba vonult személyekre is alkalmazni kell.
2.1. A korhatár előtti ellátásokra vonatkozó általános szabályok
A törvény alkalmazásában
a) Biztosítással járó jogviszony:
- A Tbj. szerinti munkaviszony, szövetkezeti tagsági jogviszony, a kiegészítő tevékenységnek nem minősülő egyéni és társas vállalkozói jogviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony,4
- a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén EGT - államban fennálló, a fentieknek megfelelő jogviszony.
- a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy
esetén – ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik – a szerződő államban fennálló, a fentieknek megfelelő jogviszony;
b) EGT - állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Unió és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.
c) Korhatár előtti öregségi nyugdíj: az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személynek járó
- előrehozott öregségi nyugdíj,
- csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj,
- korkedvezményes nyugdíj,
- bányásznyugdíj,
- korengedményes nyugdíj,
- az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíj jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján megállapított
öregségi nyugdíj,
- a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj,
4 Nem tartozik ide: szakközépiskolai tanuló, álláskeresési támogatásban részesülő, egyházi személy, őstermelő!
- az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj,
- az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény
2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított
öregségi nyugdíj,
- szolgálati nyugdíj.
A korhatár előtti öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság kezdő napja: az a nap, amelytől kezdődően a korhatár előtti öregségi nyugdíjat, a korhatár előtti ellátást, illetve a szolgálati járandóságot megállapítják. Nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülő személy: az a személy, akinek nyugdíjat, korhatár előtti ellátást, illetve szolgálati járandóságot folyósítanak, vagy akinek a nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetik. Öregségi nyugdíjkorhatár: a Tny.) szerinti öregségi nyugdíjkorhatár.
Rendszeres pénzellátás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátás az
özvegyi nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátások, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások kivételével.
A korhatár előtti ellátást és a szolgálati járandóságot a jogszabályokban meghatározott nyugdíjmegállapító szervek állapítják meg és a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja. Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik, az igényérvényesítésre, a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság megállapítására, folyósítására, a szolgálati idő meghatározására és számítására, a korhatár előtti ellátás igénybevételéhez szükséges, foglalkozáshoz kötött kedvezményre jogosító idő, korkedvezményes idő megállapítására, a jogorvoslatra, az eljárási költségek viselésére, a jogalap nélküli ellátás visszafizetésére és megtérítésére, a késedelmi kamat megtérítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és fizetési kedvezmény engedélyezésére, a végrehajtásra, valamint az adatkezelésre az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol az
öregségi nyugdíjra vonatkozó szabály nyugellátást vagy nyugdíjat említ, azon korhatár
előtti ellátást, illetve szolgálati járandóságot kell érteni.
A korhatár előtti ellátást és a szolgálati járandóságot a Tny. 62. §-a szerinti nyugdíjemelési szabályai szerint kell emelni.
Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a korengedményes
nyugdíj és a helyébe lépő korhatár előtti ellátás folyósítására és megszüntetésére, valamint a munkáltató fizetési kötelezettségére és a visszatérítésre az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokon túl a korengedményes nyugdíjazásról szóló
181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet és a korengedményes nyugdíjba vonulás
lehetőségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseit is megfelelően kell alkalmazni.
Bizonyos esetekben (amikor a korábbi ellátás más néven, de változatlan összegben kerül folyósításra) a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, és a továbbfolyósításról,
illetve a korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság folyósított összegének módosításáról nem hoz külön döntést. Nem születik tehát határozat!
2.2. A korhatár előtti öregségi nyugdíj továbbfolyósítása
Korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem
állapítható meg. A 2012. január 1-jét megelőző kezdő naptól megállapításra kerülő korhatár előtti öregségi nyugdíj megállapítására a korhatár előtti öregségi nyugdíj kezdő napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.
2012. január 1-jétől – a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével5 növelt összegben
– öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani
a) az 1949. évben vagy azt megelőzően született korhatár előtti nyugdíjban (ide nem
értve a szolgálati nyugdíjat) részesülő személynek ezt a nyugdíját,
b) az 1954. évben vagy azt megelőzően született, szolgálati nyugdíjban részesülő
személynek a szolgálati nyugdíj csökkentések nélküli teljes összegét,
c) annak a korhatár előtti öregségi nyugdíjban részesülő nőnek a korhatár előtti
öregségi nyugdíját, aki 2011. december 31-én rendelkezik 40 évi jogosultsági idővel, az öregségi nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok figyelembevételével.
Ezek a nyugdíjak tehát egyszerűen átalakultak, vagy maradtak öregségi nyugdíjak! Ha a b) pont szerinti esetben a jogosult 2011. december 31-én a fegyveres szervek
hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) vagy a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (Hjt.) szerinti szolgálati viszonyban áll, a szolgálati nyugdíj összegét a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szabályai szerint 2011. december 31-ével újra meg kell állapítani, és ha ez az összeg magasabb, mint a szolgálati nyugdíj 2011 decemberére járó havi összege, ezt az
összeget kell 2012. január 1-jétől – a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt
összegben – öregségi nyugdíjként továbbfolyósítani az öregségi nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok figyelembevételével.
A c) pont szerinti feltétel fennállásáról a nyugdíjmegállapító szerv értesítette a
nyugdíjfolyósító szervet. A 40 évi jogosultsági időre tekintettel megállapított öregségi nyugdíjat e törvény rendelkezései nem érintik, azt továbbra is öregségi nyugdíjként kell folyósítani.
Az átalakulás a nyugdíjkorhatárt legkésőbb 2011. december 31-ig betöltő
civileket és az 57. életévüket betöltő fegyvereseket csak annyiban érinti, hogy ellátásukat egységesen öregségi nyugdíjként (és nem például szolgálati nyugdíjként) kell folyósítani. Továbbra is nyugdíjas marad az a nő, aki a 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíj kedvezmény feltételeit teljesíti, de mivel korábban ez a konstrukció nem létezett, más jogcímen vonult nyugdíjba. Annak sincs akadálya, hogy az a nő, akinek a nyugdíja most átalakul, de keresőtevékenységgel megszerzi a nyugdíj kedvezményhez szükséges 40 év jogosultsági időt, még a nyugdíjkorhatár betöltése előtt nyugdíjba mehessen.
A fegyveresekre vonatkozó hatályos szabályokban meghatározott jogok biztosítása érdekében a törvény elrendeli a nyugdíj újraszámítását azoknak a
5 4,2 százalék.
reaktivált fegyvereseknek, akik 57. életévüket már betöltötték. A továbbiakban ezek a személyek a keresőtevékenységükkel a civilekhez hasonlóan nyugdíj növelésre szereznek jogot.
2012. január 1-jétől – ide nem értve a nők 40 évi jogosultsági idejét, az átmeneti bányászjáradék és a balettművészeti életjáradék esetét – az 1950. évben vagy azt követően született,
a) korhatár előtti öregségi nyugdíjban részesülő személynek (az országgyűlési képviselő és a szolgálati nyugdíj kivételével) a korhatár előtti öregségi nyugdíját a
2012. januári nyugdíj emelés mértékével növelt összegben,
b) az országgyűlési képviselőként korhatár előtti öregségi nyugdíjban részesülő
személynek a korhatár előtti öregségi nyugdíját az alább tárgyalt csökkentéssel és a
2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben, korhatár előtti ellátásként kell továbbfolyósítani,
Az országgyűlési képviselő korhatár előtti öregségi nyugdíj helyébe lépő korhatár
előtti ellátás továbbfolyósított összegét úgy kell meghatározni, hogy a jogosultnak
2011 decemberére járó korhatár előtti öregségi nyugdíj havi összegét csökkenteni kell a személyi jövedelemadó mértékével. Ha a személyi jövedelemadó mértéke megváltozik, a csökkentett korhatár előtti ellátás folyósított összegét módosítani kell. Ha az így csökkentett korhatár előtti ellátásban részesülő személy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott családi kedvezmény igénybevételére, illetve – a jogosultat megillető családi kedvezmény – megosztással történő érvényesítésére jogosult vagy összevont adóalapba tartozó jövedelem szerzése esetén jogosult lenne, de a családi kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelem adóalapja terhére – házastárssal, élettárssal megosztva sem – nem vagy csak részben érvényesíthető, az állami adóhatóság igazolása alapján a családi kedvezményre vagy annak adóalap-kedvezményként nem érvényesíthető részére az adó mértékével megállapított összeg a korhatár előtti ellátás csökkentésével szemben
érvényesíthető.
Az 1950-ben vagy azt követően született személyek civil korai nyugdíjait – a nők
40 jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíj kedvezménye, valamint az átmeneti bányászjáradékká alakuló bányász nyugdíj kivételével – korhatár előtti ellátásként kell továbbfolyósítani. Ez alól csak az országgyűlési képviselők korhatár előtti kedvezményes nyugdíja jelent kivételt, mert azt a mindenkori személyi jövedelemadó mértékével csökkentett összegben kell korhatár előtti ellátásként továbbfolyósítani. A csökkentéssel szemben érvényesíthető a családi személyi jövedelemadó kedvezmény.
2012. január 1-jétől az 1955. évben vagy azt követően született, szolgálati nyugdíjban részesülő személynek a szolgálati nyugdíját az alábbi csökkentés mellett és a 2012. januári nyugdíj emelés mértékével növelt összegben szolgálati járandóságként kell továbbfolyósítani. A szolgálati járandóság továbbfolyósított összegét úgy kell meghatározni, hogy a jogosultnak 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíj havi
összegét – törvényben foglal kivételekkel – csökkenteni kell a személyi jövedelemadó mértékével. A szolgálati járandóság összege nem csökkenhet a 2011. december 31-én hatályos kötelező legkisebb munkabér 150 százaléka alá, ha a jogosultnak 2011
decemberére járó szolgálati nyugdíj havi összege – a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok alapján csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíj kivételével – ezt az összeget meghaladta. Nem csökkenthető a szolgálati járandóság
összege, ha
a) a szolgálati viszony megszüntetésére egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt került sor és az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegét a jogviszony megszüntetésekor a Hszt.
180. §-a vagy a Hjt. 201. §-a alapján minősítő határozattal megállapították,
b) a 2011. decemberére járó szolgálati nyugdíj – a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok alapján csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíj kivételével – nem haladta meg a 2011. december 31-én hatályos kötelező legkisebb munkabér havi összegének 150 százalékát, vagy
c) a jogosult önkéntes tartalékos szerződést kötött, a szerződés megkötését követő
hónap első napjától a szerződés megszűnése hónapjának utolsó napjáig.
Ha a személyi jövedelemadó mértéke megváltozik, a csökkentett szolgálati járandóság folyósított összegét módosítani kell. Ha a csökkentett szolgálati járandóságban részesülő személy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott családi kedvezmény igénybevételére, illetve – a jogosultat megillető családi kedvezmény – megosztással történő érvényesítésére jogosult vagy összevont adóalapba tartozó jövedelem szerzése esetén jogosult lenne, de a családi kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelem adóalapja terhére – házastárssal, élettárssal megosztva sem – nem vagy csak részben érvényesíthető, az állami adóhatóság igazolása alapján a családi kedvezményre vagy annak adóalap-kedvezményként nem
érvényesíthető részére az adó mértékével megállapított összeg a szolgálati járandóság csökkentésével szemben érvényesíthető.
Az 1955-ben vagy azt követően született fegyveresek részére a decemberi szolgálati nyugdíjat 2012-től a nyugdíj emelés mértékével növelt, de a személyi jövedelemadó mindenkori mértékének megfelelően csökkentett összegben, szolgálati járandóságként kell tovább folyósítani, azzal, hogy a szolgálati járandóság nem csökkenhet a decemberi minimálbér másfélszerese alá. A csökkentéssel szemben érvényesíthető a családi személyi jövedelemadó kedvezmény.
Nem kell csökkenteni a szolgálati járandóságot, ha a szolgálati viszonyt egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt szüntették meg, és az ezt megalapozó balesetnek vagy betegségnek a szolgálati kötelmekkel való
összefüggését megállapították, ha a szolgálati nyugdíj nem haladta meg a
minimálbér másfélszeresét, vagy ha a jogosult önkéntes tartalékos szerződést kötött. Az utóbbi mentességi ok természetesen nem csak azokra vonatkozik, akik a szerződésüket 2011. évben idén megkötik, hanem azokra is, akik később kerülnek
önkéntes tartalékos állományba.
Aki korhatár előtti öregségi nyugdíj mellett 2012. január 1-je előtt a 0,5 százalékos nyugdíj növelésre jogot szerzett, ezt a jogát korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság esetén is érvényesítheti az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával.
A jogszerzések lezárása érdekében a törvény úgy rendelkezik, hogy a korhatár előtti nyugellátás mellett folytatott munkavégzés alapján nyugdíj növelésre 2012. január 1-je előtt megszerzett jog érvényesítésére benyújtott kérelemre a korhatár előtti ellátást, illetve a szolgálati járandóságot is növelni kell. A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság mellett végzett keresőtevékenységgel egyébként az érintettek – mivel nem nyugdíjasok – nem nyugdíj növelésre lesznek jogosultak, hanem szolgálati időt szereznek, mint bármely más biztosított.
2.3. Korhatár előtti nyugdíj ellátás megállapítása
Új ellátásként – 2011. december 31-ét követő kezdő naptól – korhatár előtti nyugdíj ellátásra jogosult
a) az, aki 2011. december 31-éig az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott
öregségi nyugdíj igénybevételéhez a Tny. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint szükséges életkort betöltötte, és szolgálati időt megszerezte,
b) az az 1953. évben született nő, aki 59. életévét betöltötte és a korhatár előtti ellátás
kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig legalább 37 év szolgálati időt szerzett,
c) az, aki a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig a Tny. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett,
d) az, aki 2011. december 31-éig a bányásznyugdíjról szóló 150/1991. (XII. 4.) Korm.
rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint a bányásznyugdíjra való jogosultságot megszerezte,
e) az, aki 2011. december 31-éig az egyes művészeti tevékenységeket folytatók
öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett,
f) az, aki esetében a biztosítással járó jogviszonyának megszüntetéséhez szükséges egyoldalú jognyilatkozatot 2012. január 1-jét megelőzően a másik féllel írásban közölték, vagy a jogviszonyt megszüntető megállapodást 2012. január 1-jét megelőzően írásban megkötötték, feltéve, hogy a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő nap 2012. évben van, és a jogosult a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő napon a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint előrehozott, csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjra, bányásznyugdíjra, korengedményes nyugdíjra, vagy művésznyugdíjra lett volna,
feltéve, hogy a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a korhatár előtti ellátás kezdő napján biztosítással járó jogviszonyban nem
áll, átmeneti bányászjáradékra vagy balettművészeti életjáradékra nem jogosult, és a korhatár előtti ellátás kezdő napján rendszeres pénzellátásban nem részesül.
A c) pont szerinti esetben a jogosult a korhatár előtti ellátást az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt annyi évvel kérheti, ahány év korkedvezményt a Tny.
2011. december 31-én hatályos szabályai szerint
a) a korhatár előtti ellátás kezdő napját megelőző napig szerzett, ha a korhatár előtti ellátás kezdő napja 2012. évben van,
b) az a) pontban nem említett esetben 2012. december 31-éig szerzett.
2011. december 31-ét követően korhatár előtti nyugellátás már nem állapítható
meg, de akik korábban előrehozott, vagy csökkentett összegű előrehozott
öregségi nyugdíjra jogot szereztek, korhatár előtti ellátás megállapítását kérhetik. Szintén korhatár előtti ellátást igényelhet az az 1953-ban született nő, aki 2012. december 31-éig legalább 37 év szolgálati időt szerez. Korkedvezményre 2012. december 31-éig változatlan feltételek mellett lehet jogot szerezni, és azt bármikor lehet korhatár előtti ellátásként érvényesíteni.
Lehetnek olyan 1952 után született nők és 1951 után született férfiak, akik korkedvezményre és előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra egyaránt jogot szereztek, ezért 2011 végéig elmehetnének előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjba. A szabályozás lehetővé teszi, hogy ezt a jogukat továbbra is érvényesíthessék.
Bányásznyugdíjra és művésznyugdíjra a hatályos feltételek mellett 2011. december 31-éig lehet jogot szerezni. E kedvezmények alapján az igény korhatár előtti ellátásként továbbra is érvényesíthető. Alkotmányossági szempontból jelent garanciát az a szabály, amely szerint korhatár előtti ellátást igényelhet, aki esetében a foglalkoztatási jogviszony megszűnése e 2011. évben már folyamatban van (pl. a felmondást közölték a másik féllel, a közös megegyezés már létrejött), és az érintett a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő napon, 2012-ben korhatár előtti öregségi nyugdíjra lett volna jogosult.
A törvény szerint az új megállapítású korhatár előtti ellátásokat a megállapításkori nyugdíj szabályok szerint kell kiszámítani. Amennyiben az igénylő a nyugdíj szabályok szerint csökkentett összegű nyugdíjra lett volna jogosult, a korhatár előtti ellátás is csökkentésre kerül (a 2012. előtt hatályos rendelkezések alapján).
2.4. A szolgálati járandóság megállapítása
Új megállapítású szolgálati járandóságra jogosult 2011. december 31-ét követő
kezdő naptól, az a személy,
a) akivel a Hszt., illetve a Hjt. alapján a felmentését, nyugállományba helyezését
2012. január 1-jét megelőzően írásban közölték, ha a szolgálati viszony megszűnését követő napon a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szabályai alapján folyósított szolgálati nyugdíjra lett volna jogosult,
b) aki 2011. december 31-én a Hszt. vagy a Hjt. 2012. január 1-jét megelőzően
hatályos szabályai, vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos
állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet alapján megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült, ha a szolgálati nyugdíj jogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje
2011. december 31-én eléri a 25 évet, beleszámítva a szolgálati időbe a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban eltöltött időt is, vagy
c) aki 1954-ben vagy azt megelőzően született, 2011. december 31-én a Hszt. vagy a
Hjt. szerinti szolgálati viszonyban állt, és a szolgálati nyugdíj jogosultság
szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje 2011. december 31-én eléri a 25
évet,
feltéve, hogy a szolgálati járandóság kezdő napjáig az öregségi nyugdíj korhatárt nem töltötte be, a szolgálati járandóság kezdő napján biztosítással járó jogviszonyban nem
áll, és a szolgálati járandóság kezdő napján rendszeres pénzellátásban nem részesül.
Új megállapítású szolgálati járandóságra a törvény szerint az jogosult, akivel a Hszt. vagy a Hjt. alapján a felmentést, illetve a nyugállományba helyezésről szóló döntést 2012. január 1-je előtt közölték, és a felmentési idő leteltét követően szolgálati nyugdíjra lett volna jogosult. Szintén megállapítható lesz
2011. december 31-ét követő kezdő naptól szolgálati járandóság annak, aki a fegyveresek jogállási törvényei szerint megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, és azt felülvizsgálat eredménye folytán meg kell szüntetni. Ebben az esetben a szolgálati járandóság megállapításának további feltétele, hogy az igénylő – a fegyveresek korábbi számítási szabályainak megfelelően a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának tartamát is figyelembe véve – 2011. december 31-éig legalább 25 év szolgálati viszonyt tudjon igazolni.
A fegyveres szerveknél nem túl nagy számban, de többségében fontos beosztásban dolgoznak olyanok, akik eddig nem éltek a szolgálati nyugdíjba vonulás lehetőségével és az eddigi felső korhatáron túl teljesítenek szolgálatot. Esetükben (a c pont szerint) indokolt és célszerű a váromány közelségére tekintettel biztosítani annak lehetőségét, hogy amennyiben az öregségi nyugdíj korhatár elérése előtt szolgálati viszonyukat valamilyen okból meg kell szüntetni, a szolgálati járandóság megállapításával méltányos ellátásra legyenek jogosultak az öregségi nyugdíj folyósításának megkezdéséig.
Az a) és c) pont alapján megállapított szolgálati járandóság összegét a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szabályainak és az előbb említett csökkentési korlátok megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. Az új megállapítású szolgálati járandóság összegének számítási alapját felmentés esetén a szolgálati nyugdíj jelenleg hatályos szabályai szerint számított összeg, míg rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj megszüntetése esetén a megszüntetett nyugdíj összege képezi. Az így kiszámított összeget kell szükség szerint csökkenteni.
2.5. A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság folyósításának szüneteltetése
A korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy keresőtevékenységére az 1.3. pont alatti szabályokat kell megfelelően alkalmazni [éves keretösszeg: minimálbér 18-szorosa]. Ha a korhatár előtti öregségi nyugdíjat 2008. január 1-jét megelőző kezdő naptól állapították meg, csak a 2012. június 30-át követően szerzett jövedelem vehető figyelembe.
A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság melletti munkavégzés szabályai megegyeznek a korhatár előtti öregségi nyugdíjakra vonatkozó szabályaival. E szerint, ha a nyugdíj járulék alapja egy naptári évben meghaladja a minimálbér 18-szorosát, a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósítását az év végéig szüneteltetni kell. A korábbi szabályokhoz képest az a különbség, hogy a szüneteltetés
szabályait a 2008. január 1-jét megelőzően korhatár előtti nyugdíjba vonult, a nyugdíjkorhatárt még be nem töltött személyek esetében is alkalmazni kell. Annak érdekében, hogy az érintetteknek legyen elegendő felkészülési idejük, esetükben csak a 2012. június 30-át követően elért jövedelmet kell figyelembe venni.
A szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell, ha a jogosult a Hszt. 64. § (5) bekezdése, 264/C. § (1) bekezdés c) pontja vagy a Hjt. 69. § (5) bekezdése alapján kérelmezi. Ilyen esetben a szolgálati járandóság a jogosult kérelmére csak akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja a szolgálati viszony megszűnését.
A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell azokra a hónapokra, amikor a jogosult álláskeresési járadékban részesül. A korhatár előtti ellátásban vagy a szolgálati járandóságban részesülő személy a keresőtevékenységével álláskeresési járadékra is jogot szerezhet. A törvény az állami ellátások párhuzamosságának kiszűrése érdekében előírja, hogy az álláskeresési járadék folyósítása mellett a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság nem folyósítható.
A szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell, ha a jogosult a szolgálati jogviszonyának időtartama alatt
a) öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekményt, vagy
b) öt évet el nem érő szabadságvesztéssel büntetendő szándékos testi sértés [Btk. 170.
§ (2) bekezdés], személyi szabadság megsértése [Btk. 175. § (1) bekezdés], emberkereskedelem [Btk. 175/B. § (1) bekezdés], embercsempészés [Btk. 218. § (1) bekezdés], hivatali visszaélés (Btk. 225. §), bántalmazás hivatalos eljárásban [Btk. 226. § (1) bekezdés], vesztegetés [Btk. 251. § (1) bekezdés, 253. § (1) bekezdés, 254. § (1) bekezdés], befolyás vásárlása (Btk. 256/A. §), vesztegetés nemzetközi kapcsolatban [Btk. 258/B. § (1) bekezdés, 258/C. § (1) bekezdés], vagy befolyással üzérkedés és befolyás vásárlása nemzetközi kapcsolatban [Btk. 258/E.
§ (2) bekezdés] bűncselekményt követett el, és az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült.
Amennyiben a korhatár előtti öregségi nyugdíj folyósítását 2011. decemberében a jogosult kérésére szüneteltetik, a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósítását is szüneteltetni kell, amíg a jogosult az újbóli folyósítást nem kéri. Reaktiválás esetén a szolgálati járandóság csak akkor folyósítható újból, ha a jogosult a szolgálati viszony megszűnését igazolja. A szüneteltetést követően a korhatár előtti ellátást és a szolgálati járandóságot az időközi nyugdíj emelésekkel növelt összegben kell újból folyósítani.
A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság megszűnik, ha a) a jogosult meghal,
b) a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti,
c) a jogosult részére 40 év jogosultsági időre tekintett állapítanak meg öregségi nyugdíjat,
d) a nyugdíjmegállapító szerv a jogosult kérelmére megszünteti, vagy
e) a nyugdíjmegállapító szerv bejelentés nélküli foglalkoztatás miatt, vagy korengedményes nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátás esetén a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet, illetve a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról szóló
283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezései
által meghatározott esetben hivatalból megszünteti.
Ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,
a) a nyugdíj megállapító szerv a korhatár előtti ellátást, illetve a szolgálati járandóságot a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónaptól megszünteti, és
b) a jogosultnak – ha a jogosult a korhatár előtti ellátásban, illetve a szolgálati
járandóságban kevesebb, mint egy éve részesül – a folyósított korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság teljes összegének megfelelő összeget, egyéb esetben a korhatár előtti ellátásnak, illetve a szolgálati járandóságnak a megszüntetést megelőző egy évben folyósított összegének megfelelő összeget kell fizetnie.
Akinek korhatár előtti ellátása vagy szolgálati járandósága megszűnik, annak korhatár előtti ellátás és szolgálati járandóság ismételten nem állapítható meg.
A törvény szerint a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság a jogosult kérelmére is megszüntethető, ellentétben a nyugdíjakkal. Meg kell szüntetni a korhatár előtti ellátást és a szolgálati járandóságot akkor is, ha a jogosult bejelentés nélkül végez munkát. Ebben az esetben további szankció, hogy a folyósított korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság folyósított, de legfeljebb egy évi összegét is meg kell fizetnie.
Amennyiben a korhatár előtti ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a korhatár előtti ellátásnak (csökkentett ellátás esetén a csökkentés nélküli) összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. Ha a szolgálati járandóságban részesülő személy az
öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a
szolgálati járandóság csökkentések nélküli teljes összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. Az öregségi nyugdíj ily módon történő folyósítása esetén a nyugdíjas – a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül – a nyugdíjmegállapító szervtől kérheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását, ha a korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülés időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett. Az öregségi nyugdíj összegét – az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától kezdődően – abban az esetben lehet ismételten megállapítani, ha az így megállapított öregségi nyugdíj a magasabb,
A korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy halála
esetén a hozzátartozói nyugellátások megállapítása során az imént mondottakat
megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ahol a szabály az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését említi, azon az elhunyt jogszerző halálát kell érteni.
A szolgálati nyugdíj összegét 2011. december 31-ével, a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szolgálati nyugdíj megállapítási szabályai szerint, 2012. december 31-éig – annak folyósítása nélkül – meg kell állapítani, illetve újból meg kell állapítani (nyugdíjrögzítés) annak, aki
a) 2011. december 31-én a Hszt., illetve a Hjt. szerinti hivatásos állomány tagja, és
b) a szolgálati nyugdíj jogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje
2011. december 31-én eléri a 25 évet.
Azoknak a személyeknek, akik folyósítás nélkül megállapított vagy rögzített szolgálati nyugdíjjal rendelkeznek, az öregségi nyugdíj megállapítása során kérelemre a megállapított vagy rögzített szolgálati nyugdíjnak az időközi nyugdíjemelésekkel növelt összegét, több megállapított vagy rögzített szolgálati nyugdíj esetén a magasabb összeget kell öregségi nyugdíjként megállapítani, továbbfolyósítani, és ezt az összeget kell a hozzátartozói nyugellátások megállapítása során figyelembe venni.
A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság költségeinek, valamint a korhatár előtti ellátással és a szolgálati járandósággal kapcsolatos végrehajtási költségek fedezetét a központi költségvetés biztosítja.
E törvény rendelkezéseire hivatkozással a 2011. december 31-én hatályos
szabályokban foglaltakhoz képest a korengedményes nyugdíjra megállapodást megkötő munkáltató fizetési kötelezettsége nem növelhető és a munkáltató visszatérítésre nem tarthat igényt.
Átmeneti bányászjáradékra – a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény VI. RÉSZE szerint – a jövőben is lehet jogosultságot szerezni. Átmeneti bányászjáradékra jogosult az a személy, aki
a) bányavállalkozónál földalatti munkakörben
– legalább huszonöt év, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint figyelembe vehető szolgálati időt szerzett, vagy
– legalább 5000 – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint
szolgálati időként figyelembe vehető – műszakot töltött el azzal, hogy a mecseki ércbányászatban elért műszakszámnak az 1,67-szeresét, a mecseki szénbányászatban elért műszakszámnak pedig az 1,25-szörösét kell a műszakszám meghatározása során figyelembe venni,
b) az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be,
c) azon a napon, amelytől kezdődően az átmeneti bányászjáradékot megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és
d) azon a napon, amelytől kezdődően az átmeneti bányászjáradékot megállapítják, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásban – az özvegyi nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátások, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások kivételével – nem részesül.
2012. január 1-jétől – a 2012. januári nyugdíj emelés mértékével növelt összegben –
átmeneti bányászjáradékként kell továbbfolyósítani annak az 1950. évben vagy azt követően született, bányásznyugdíjban részesülő, a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011.
évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontjának hatálya alá nem tartozó személynek a bányásznyugdíját, aki 2011. december 31-én rendelkezik az (1) bekezdésben meghatározott szolgálati idővel vagy műszakszámmal, az átmeneti bányászjáradék szüneteltetésére vonatkozó szabályok figyelembevételével.
Az átmeneti bányászjáradékot a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997.
évi LXXXI. törvény 62. §-ában foglaltak szerint kell emelni.
Ha törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik, az igényérvényesítésre, az átmeneti bányászjáradék megállapítására, folyósítására, a szolgálati idő meghatározására és számítására, az átmeneti bányászjáradékra jogosító idő megállapítására, a jogorvoslatra, az eljárási költségek viselésére, a jogalap nélküli ellátás visszafizetésére és megtérítésére, a késedelmi kamat megtérítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és fizetési kedvezmény engedélyezésére, a végrehajtásra, valamint az adatkezelésre az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabály nyugellátást vagy nyugdíjat említ, azon átmeneti bányászjáradékot kell érteni.
Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik, az átmeneti bányászjáradék szüneteltetésére, megszűnésére és fedezetére, a megszűnéssel kapcsolatos jogkövetkezményekre, valamint az átmeneti bányászjáradékban részesülő személyek öregségi nyugdíjára a korhatár előtti ellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol a korhatár előtti ellátásra vonatkozó szabály korhatár előtti ellátást említ, azon átmeneti bányászjáradékot kell érteni.
Az egyes művészeti tevékenységet folytatók korhatár előtti nyugdíja megszűnt, de a balettművészek a jövőben is jogosultságot szerezhetnek – az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény V. Fejezete szerint – balettművészeti életjáradékra. Balettművészeti életjáradékra az jogosult, aki
a) a Magyar Nemzeti Balettnál, a Győri Balettnál, a Pécsi Balettnál, a Szegedi Kortárs
Balettnál vagy ezek jogelődjeinél összesen legalább huszonöt éven át – ide nem
értve a képzés idejét – magántáncosi vagy tánckari tevékenységet főfoglalkozásszerűen folytatott,
a) legalább huszonöt év szolgálati időt szerzett,
b) az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be,
c) azon a napon, amelytől kezdődően a balettművészeti életjáradékot megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és
d) azon a napon, amelytől kezdődően a balettművészeti életjáradékot megállapítják, a
szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásban – az özvegyi nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátások, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások kivételével – nem részesül.
2012. január 1-jétől – a 2012. januári nyugdíj emelés mértékével növelt összegben – balettművészeti életjáradékként kell továbbfolyósítani annak az 1950. évben vagy azt követően született, az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján öregségi nyugdíjban részesülő, és a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontjának hatálya alá nem tartozó személynek az öregségi nyugdíját, aki
2011. december 31-én rendelkezik az a) pontban meghatározott feltétellel.
A balettművészeti életjáradékot a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997.
évi LXXXI. törvény 62. §-ában foglaltak szerint kell emelni. Ha törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik, az igényérvényesítésre, a balettművészeti életjáradék megállapítására, folyósítására, a szolgálati idő meghatározására és számítására, a balettművészeti életjáradékra jogosító idő megállapítására, a jogorvoslatra, az eljárási költségek viselésére, a jogalap nélküli ellátás visszafizetésére és megtérítésére, a késedelmi kamat megtérítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és fizetési kedvezmény engedélyezésére, a végrehajtásra, valamint az adatkezelésre az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabály nyugellátást vagy nyugdíjat említ, azon balettművészeti életjáradékot kell érteni.
Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet másként nem
rendelkezik, a balettművészeti életjáradék szüneteltetésére, megszűnésére és fedezetére, valamint a balettművészeti életjáradékban részesülő személyek öregségi nyugdíjára a korhatár előtti ellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol a korhatár előtti ellátásra vonatkozó szabály korhatár előtti ellátást említ, azon művészjáradékot kell érteni.
Összefoglalás
A korhatár előtt ellátások átalakítását tömören az alábbi táblázatok alapján tekinthetjük át.
2012. I. 1-jétől nyugdíj emelés mértékével növelten öregségi nyugdíj lett
a) az 1949. évben vagy azt megelőzően születettek korhatár előtti öregségi nyugdíja, b) az 1954. évben vagy azt megelőzően születettek szolgálati nyugdíja (csökkentés
nélkül),
c) annak a nőnek a nyugdíja, aki 2011. XII. 31-ig 40 év jogosultsági idővel szerezte azt.
Előrehozott öregségi nyugdíj csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj
2011. december 31-ét követő kezdő
naptól nem állapítható meg.
Korhatár előtti ellátásként kell továbbfolyósítani a nyugdíjemelés
mértékével növelt összegben.
Új megállapítás:
a) az, aki 2011. XII. 31-ig az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez a 2012. I. 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerint a szükséges életkort betöltötte, és szolgálati időt megszerezte,
b) az 1953. évben született nő, aki 59. életévét betöltötte és a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. XII. 31-éig legalább 37 év szolgálati időt szerzett,
c) akivel a jogviszonyt megszüntető egyoldalú jognyilatkozatot 2012. I. 1-jét
megelőzően írásban közölték (ide értve a közös megállapodást is), ha a megszűnés napja 2012. évben van, feltéve, hogy a 2011. XII. 31-én hatályos szabályok szerint ellátásra jogosult lett volna,
korhatár előtti ellátásra jogosult, ha biztosítással járó jogviszonyban nem áll,
rendszeres pénzellátásban nem részesül (aki csak ilyenre szerezhetett volna jogosultságot, csökkentéssel).
Korkedvezményes nyugdíj
2011. december 31-ét követő kezdő
naptól nem állapítható meg.
Korhatár előtti ellátásként kell továbbfolyósítani a nyugdíj emelés mértékével növelt összegben.
Új megállapítás:
Aki a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. XII. 31-éig a 2012. I.
1-jét megelőzően hatályos szabályok szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett, korhatár előtti ellátásra jogosult.
E korhatár előtti ellátás az öregségi nyugdíj korhatár betöltése előtt annyi évvel
kérhető, ahány év korkedvezményt a 2011. XII. 31-én hatályos szabályok szerint
a) a korhatár előtti ellátás kezdő napját megelőző napig szerzett, ha a korhatár előtti ellátás kezdő napja 2012. évben van,
b) az a) pontban nem említett esetben 2012. XII. 31-ig szerzett.
állapítható meg.
Átalakult átmeneti bányászjáradékká, amelyre külön törvény szerint továbbra is
jogosultságot lehet szerezni.
Új megállapítás:
a) aki 2011. XII. 31-ig a bányásznyugdíjra való jogosultságot megszerezte,
b) akivel a jogviszonyt megszüntető egyoldalú jognyilatkozatot 2012. I. 1-jét megelőzően írásban közölték (ide értve a közös megállapodást is), ha a megszűnés napja 2012. évben van, feltéve, hogy a 2011. XII. 31-én hatályos szabályok szerint ellátásra jogosult lett volna,
korhatár előtti ellátásra jogosult, ha biztosítással járó jogviszonyban nem áll, átmeneti bányászjáradékra nem jogosult, rendszeres pénzellátást nem kap.
naptól nem állapítható meg.
Korhatár előtti ellátásként kell továbbfolyósítani a nyugdíj emelés mértékével növelt összegben.
Emelése a nyugdíjra vonatkozó szabályok szerint történik. Keresőtevékenység – az
öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig – a korhatár előtti ellátásban részesülőkre vonatkozó korlátozás mellett végezhető.
A visszafoglalkoztatási tilalom fennmarad.
naptól nem állapítható meg.
Korhatár előtti ellátásként kell továbbfolyósítani a nyugdíjemelés
mértékével növelt összegben
Új megállapítás: aki 2011. XII. 31-ig az egyes művészeti tevékenységeket folytatók
öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló rendelt szabályai szerint öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett, korhatár előtti ellátásra jogosult.
A balettművész részére külön törvény szerint a jövőben balettművészeti életjáradék
jár.
Emelése a nyugdíjra vonatkozó szabályok szerint történik. Keresőtevékenység – az öregségi nyugdíj korhatár betöltéséig – a korhatár előtti ellátásban részesülőkre vonatkozó korlátozás mellett végezhető.
A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj
2011. december 31-ét követő kezdő
naptól nem állapítható meg.
Korhatár előtti ellátásként kell továbbfolyósítani a nyugdíjemelés mértékével növelt összegben
Emelése a nyugdíjra vonatkozó szabályok szerint történik. Keresőtevékenység – az
öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig – a korhatár előtti ellátásban részesülőkre
vonatkozó korlátozás mellett végezhető.
Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi
LVII. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj
2011. december 31-ét követő kezdő
naptól nem állapítható meg.
Korhatár előtti ellátásként kell továbbfolyósítani a nyugdíjemelés mértékével növelt összegben.
Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj
2011. december 31-ét követő kezdő
naptól nem állapítható meg.
A mindenkori személyi jövedelemadó mértékével csökkentett összegben kell korhatár előtti ellátásként továbbfolyósítani (a csökkentéssel szemben érvényesíthető a családi
személyi jövedelemadó kedvezmény)
Szolgálati járandóságként kell továbbfolyósítani az 1955. évben vagy azt követően született szolgálati nyugdíját a nyugdíj emelés mértékével növelt összegben [az szja mértékével történő csökkentés mellett, de nem csökkenthet a minimálbér 150 %-a alá, (bizonyos esetekben nem lehet csökkentés)]
Új megállapítás szolgálati járandóságként:
a) akivel a felmentését, nyugállományba helyezését 2012. I. 1-jét megelőzően
írásban közölték, ha a felmentés leteltét követően a 2011. XII. 31-én hatályos szabályok alapján folyósított szolgálati nyugdíjra szerzett volna jogosultságot,
b) akinek 2011. XII. 31-én a 2012. I. 1-jét megelőzően hatályos szabályok alapján megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíját megszüntették, ha a szolgálati nyugdíj jogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje
2011. XII. 31-én eléri a 25 évet (beleszámítva a szolgálati időbe a rokkantsági,
baleseti rokkantsági nyugdíjban eltöltött időt is),
c) aki 1954-ben vagy azt megelőzően született és 2011. XII. 31-én szolgálati viszonyban állt, és a szolgálati nyugdíj jogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje 2011. XII. 31-én eléri a 25 évet,
szolgálati járandóságra jogosult feltéve, hogy a szolgálati járandóság kezdő napjáig az
öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a szolgálati járandóság kezdő napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és a szolgálati járandóság kezdő napján
rendszeres pénzellátásban nem részesül.
Hatáskör, illetékesség6
A korhatár előtti ellátás, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék megállapításával kapcsolatos hatósági ügyekben – fő szabályként – a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság jár el első fokon. Ettől eltérően a Központi Nyugdíjnyilvántartó és Informatikai Igazgatóság jár el első fokon
6 A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék eljárási szabályairól, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 333/2011. Korm. rendelet.
a) a szolgálati járandóság megállapításával kapcsolatos hatósági ügyekben, és
b) a korhatár előtti ellátás, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék megállapításával kapcsolatos hatósági ügyekben, ha
- a kérelmező utolsó biztosítással járó jogviszonya hivatásos szolgálati viszony volt,
- a korhatár előtti ellátást, a balettművészeti életjáradékot, illetve az átmeneti bányászjáradékot a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló európai uniós rendeletek vagy szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmények alkalmazásával kell megállapítani, vagy
- a kérelmező magyarországi lakóhellyel nem rendelkezik.
Külön miniszteri rendeletben kijelölt szerv jár el első fokon a szolgálati járandóság megállapítása esetén, ha a kérelmező, jogosult utolsó szolgálati viszonya a Magyar Honvédséggel vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal állt fenn.
A büntetőeljárásban részt vevők és az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjában részt vevő kérelmező esetén a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék megállapításával kapcsolatos ügyekben a Tanúvédelmi Szolgálat jár el első fokon.
Az ellátás megállapítása
Ha a felmentést, nyugállományba helyezést 2012. január 1-jét megelőzően írásban közölték, a szolgálati járandóság megállapítása hivatalból történik. A szolgálati járandóság megállapításának eljárására a 2011. december 31-én hatályos szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy
a) ahol a szolgálati nyugdíjra vonatkozó szabály szolgálati nyugdíjat említ, azon szolgálati járandóságot kell érteni, és
b) a jogosultnak nyilatkoznia kell arról, hogy rendszeres pénzellátásban nem részesül.
Más esetben az ellátás megállapítása a jogosult kérelmére történik. A kérelmező a kérelmet az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) által e célra rendszeresített, és az ONYF, valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek honlapján, továbbá a kormányzati portálon közzétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon nyújthatja be. Az adatlap és elektronikus űrlap az öregségi nyugdíj iránti kérelem adatain kívül tartalmazza a jogosult nyilatkozatát
- arról, hogy rendszeres pénzellátásban nem részesül, és
- szolgálati járandóság esetén a törvényben meghatározott mentesülési okokról.
A kérelemhez az öregségi nyugdíj igényléséhez szükséges iratokon kívül csatolni kell
- balettművészeti életjáradék esetén a törvényben meghatározott balett-társulat
igazolását a nála magántáncosként vagy tánckari tagként töltött időről,
- átmeneti bányászjáradék esetén a bányavállalkozó igazolását a kérelmezőnek a
földalatti munkakörben eltöltött szolgálati idejéről és a műszakok számáról,
- a bányavállalkozó igazolását a kérelmezőnek a szénkülfejtéses bányatérség fizikai
és termelésirányító (aknász, bányafelmérő, bányamester, bányatechnológus, mélyfúrási vezető, műszaki vezető, üzemeltetési művezető, karbantartó művezető, részlegvezető, szakvezető) munkaköreiben szerzett szolgálati idejéről,
- a biztosítással járó jogviszony megszüntetésének időpontját igazoló okirat
másolatát.
Az ellátást megállapító határozat az öregségi nyugdíjat megállapító határozatban feltüntetendő adatokon túl tartalmazza
a) szolgálati járandóság esetén a szolgálati járandóságnak csökkentések nélkül
számított összegét és a folyósításra kerülő összeget, b) szolgálati járandóság esetén a mentesülési okokat,
c) tájékoztatást arról, hogy az ellátás a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból
öregségi nyugdíjként kerül továbbfolyósításra.
Az ellátás folyósítása
A nyugdíj folyósító szerv januárban értesítést küldött azoknak, akiknek a korhatár előtti öregségi nyugdíja korhatár előtti ellátásként kerül továbbfolyósításra. Az értesítés a megfelelő jogszabályi hivatkozásokkal tartalmazta a) a folyósításra kerülő ellátás megnevezését,
b) az ellátás januári összegét és az összeg kiszámításának módját,
c) szolgálati járandóság esetén a csökkentés alóli mentesülési okokat,
d) tájékoztatást arról, hogy az ellátás a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból
öregségi nyugdíjként kerül továbbfolyósításra.
Ha a jogosult a korhatár előtti öregségi nyugdíj ellátásként továbbfolyósított összegét vitatja, a nyugdíjfolyósító szervtől kérheti az ellátás jogszabályoknak megfelelő összegben történő folyósítását. Ha a jogosult vitatja, hogy a törvény rendelkezéseinek megsértésével részére öregségi nyugdíj helyett ellátást folyósítanak, vagy részére nem a jogszabályok alapján járó ellátást folyósítják, a megállapító szervtől kérheti a részére járó nyugellátás, illetve ellátás megállapítását. A kérelmet a nyugdíjfolyósító szervhez kell benyújtani. A kérelemről a megállapító szerv dönt.
A családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges, adóévre vonatkozó igazolást az
állami adóhatóság az adóévet követő év június 30-át követően az ellátásban részesülő
kérelmére adja ki. A kérelemnek tartalmaznia kell
a) az ellátásban részesülő természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és adóazonosító jelét,
b) az ellátásban részesülővel közös háztartásban élő házastárs, élettárs természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és adóazonosító jelét, valamint
c) az Szja. tv. 29/A. § (4) bekezdése szerinti kedvezményezett eltartottak természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és – ha adóazonosító jellel rendelkeznek – adóazonosító jelét.
E kérelemhez csatolni kell az ellátásban részesülővel közös háztartásban élő
házastárs, élettárs közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájárulását az adótitok kiadásához. Az igazolás tartalmazza
a) az ellátásban részesülő személy természetes személyazonosító adatait és lakóhelyét,
b) a kérelemben az ellátásban részesülővel közös háztartásban élő házastársként,
élettársként feltüntetett személy természetes személyazonosító adatait és lakóhelyét,
c) az a) és b) pontban meghatározott személyek személyi jövedelemadóról szóló
bevallásában kedvezményezett eltartottként megjelölt személyek természetes személyazonosító adatait és lakóhelyét, illetve a várandósságról szóló nyilatkozat tényét, valamint
d) az a) és b) pontban megjelölt személyek által az adóévben igénybe vett családi kedvezmény összegét.
A családi pótlékot folyósító szerv az ellátásban részesülőnek vagy vele közös
háztartásban élő házastársának, élettársának – az adóévet követően benyújtott – kérelmére igazolást állít ki a családi pótlék adóévi jogosultságáról. Az igazolás tartalmazza
– az ellátásban részesülő, illetve vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa
természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét és Társadalombiztosítási Azonosító Jelét,
– azoknak a kedvezményezett eltartottaknak a természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét és Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, akik után az ellátásban részesülő vagy vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa az adóévben családi pótlékban részesült, valamint azoknak a hónapoknak a számát, amelyekben az egyes kedvezményezett eltartottak után az adóévben családi pótlékot folyósítottak, továbbá
– azoknak az Szja. tv. 29/A. § (5) bekezdés b) pontja szerinti eltartottaknak a
természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét és Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, akiket a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából az adóévben figyelembe vettek, valamint azoknak a hónapoknak a számát, amelyekben az egyes eltartottakat a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából az adóévben figyelembe vették.
A családi kedvezmény érvényesítésével igényelhető összeg folyósítása iránti kérelmet az ONYF által e célra rendszeresített, és az ONYF, valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek honlapján, továbbá a kormányzati portálon közzétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell benyújtani. Az adatlap és az elektronikus űrlap tartalmazza
a) az ellátásban részesülő, vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa és az
eltartottak természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét és
Társadalombiztosítási Azonosító Jelét,
b) a nyilatkozatot a családi kedvezmény jogcíméről,
c) a nyilatkozatot a családi kedvezmény feltételeinek való megfelelésről.
Az ellátás folyósításának szüneteltetése
A törvény szerinti szüneteltetési ok esetén az ellátás folyósításának szüneteltetéséről és az ellátás újbóli folyósításáról a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból határoz.
II. A rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítása
1. A megváltozott munkaképességű személyek ellátása
2012. január 1-jétől rokkantsági- baleseti rokkantsági nyugdíjat megállapítani nem lehet. Ezek helyett a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényben bevezetésre került a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, amely lehet rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás. Ezek az új ellátások nem minősülnek nyugdíjnak, egy olyan táppénzszerű ellátásról van szó, amelyet az Egészségbiztosítási Alapból finanszíroznak. A korábban megállapított rokkantsági- baleseti rokkantsági nyugdíjak
átalakultak vagy rokkantsági ellátássá vagy rehabilitációs ellátássá. Erről az alábbiakban szólunk. A 2012. január 1-je előtt megállapított rehabilitációs járadék az eredeti hatósági döntésben szereplő időpontig változatlanul kerül továbbfolyósításra (eredetileg is csak legfeljebb három évre volt megállapítható).
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló törvény rendelkezéseit a közösségi jog hatálya alá tartozó személyre és ellátásra az uniós rendeletek, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni.
Alapfogalmak
- egészségi állapot: az egyén fizikai, mentális, szociális jóllétének betegség, illetve sérülés után kialakult vagy veleszületett rendellenesség következtében fennálló tartós vagy végleges kedvezőtlen változásait (a továbbiakban: egészségkárosodás) figyelembe véve meghatározott állapot;
- havi átlagjövedelem: a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári
évben (a továbbiakban: referencia-időszak) elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) napi átlagának 30- szorosa; ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult ebben az időszakban, valamint a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel, a minimálbér összege;7
- keresőtevékenység: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról
szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) szerinti kereső tevékenység azzal, hogy az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén az EGT - államban, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén az egyezményben részes államban végzett keresőtevékenységet – a jogosult nyilatkozata, vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján – szintén figyelembe kell venni;
- megfelelő munkahely: az Flt. 25. § (2) és (3) bekezdése szerinti munkahely, azzal,
hogy álláskereső alatt a rehabilitációs ellátásban részesülő személyt, álláskeresési járadék alatt a rehabilitációs ellátást kell érteni;
- minimálbér: a Tbj.) 4. § s) pont 1. pontjában meghatározott minimálbér;
Ugyanúgy, mint a táppénznél, csak itt referencia időszak, a táppénznél pedig irányadó időszaknak mondjuk.
- munkaadó: az Flt. 58. § (5) bekezdés c) pontja szerinti munkaadó;
- öregségi nyugdíjkorhatár: a Tny. 18. § (1) bekezdése szerinti öregségi nyugdíjkorhatár;
- rehabilitáció: orvosi, szociális, képzési, foglalkoztatási és egyéb tevékenységek
komplex rendszere, amelynek célja a megváltozott munkaképességű személy munkaerő-piaci integrációja, megfelelő munkahelyen történő foglalkoztatásra való felkészítése, továbbá a munkaképességének megfelelő munkahelyen történő elhelyezés biztosítása;
- rendszeres pénzellátás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, az ápolási díjat, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátásokat.
1.1. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai
Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (megváltozott munkaképességű személy), és aki
a) a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át a Tbj. 5. §-a
szerinti biztosított volt,
b) keresőtevékenységet nem végez és
c) rendszeres pénzellátásban nem részesül.
2012. január 1-jétől nem a munkaképesség-csökkenés mértékét, nem is az egészségkárosodás mértékét vizsgálják, hanem azt, hogy milyen (hány százalékos) az egészségi állapotunk!
Az a) pontban foglaltaktól eltérően biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak,
a) aki iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és a kérelem benyújtását megelőzően 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagy
b) aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági
nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült.
A jogosultsághoz szükséges előzetes 1095 nap biztosítási időbe be kell számítani
– a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi
segély, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósításának az idejét,
– a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék,
egészségkárosodott személyek szociális járadékai és megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai a rehabilitációs hatóság komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően:
a) rehabilitációs ellátás, vagy b) rokkantsági ellátás.
A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapítja, hogy a megváltozott munkaképességű személy
a) rehabilitálható, ezen belül
– foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy
– tartós foglalkozási rehabilitációt igényel;
b) rehabilitációja nem javasolt, ezen belül
– egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
– egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a
komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
– kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, vagy
– egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes.
A rehabilitálható megváltozott munkaképességű személy rehabilitációs ellátásra jogosult.
A megváltozott munkaképességű személy rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt. Rokkantsági ellátást kell megállapítani annak a megváltozott munkaképességű személynek is,
– akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy
– aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel
és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.
1.2. A rehabilitációs ellátás
A rehabilitációs ellátás keretében a megváltozott munkaképességű személy
a) a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében szükséges szolgáltatásokra
(rehabilitációs szolgáltatás), valamint
b) pénzbeli ellátásra (rehabilitációs pénzbeli ellátás)
jogosult.
A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a rehabilitációs hatósággal történő együttműködésre köteles, amelynek keretében teljesíti a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségeket. Az együttműködési kötelezettség keretében a rehabilitációs ellátásban részesülő személy köteles
a) a rehabilitációs hatóságnál a rehabilitációs tervben meghatározott időpontban
megjelenni,
b) értesítési kötelezettségét teljesíteni, c) aktívan munkahelyet keresni,
d) a felajánlott
– rehabilitációs szolgáltatást, valamint a támogatott képzési lehetőséget
elfogadni,
– megfelelő munkahelyhez jutást elősegítő munkaerő-piaci programban részt
venni, és
– megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadni, ide értve a közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatást is.
A rehabilitációs ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, legfeljebb azonban a folyósítás kezdetétől számított 3 évre. Amennyiben a rehabilitációs ellátásra jogosult azon a napon, amelytől a rehabilitációs ellátás megállapításra kerülne rendszeres pénzellátásban részesül, a rehabilitációs ellátás a rendszeres pénzellátás megszüntetésének napját követő naptól állapítható meg.
A rehabilitációs ellátás időtartama keresőtevékenységet folytató ellátott esetén
meghosszabbodik a keresőtevékenység időtartama alatt bekövetkezett keresőképtelenség időtartamával. A rehabilitációs ellátásban részesülő személy keresőtevékenység folytatása esetén a keresőképtelenségére tekintettel – az Ebtv. szerint – táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult. A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra tekintettel, amikor az ellátott keresőtevékenységet végez, közfoglalkoztatásban vesz részt, vagy keresőképtelen. Erre az időtartamra folyósított rehabilitációs pénzbeli ellátást az ok bekövetkezéséről való tudomásszerzést követő hónaptól járó ellátásból le kell vonni, vagy azt a rehabilitációs ellátás megszüntetése esetén vissza kell követelni.
A rehabilitációs ellátás időtartamát – a fenti kivétellel – meghosszabbítani nem
lehet. A rehabilitációs ellátás a korábbi komplex minősítés során figyelembe nem vett, azt követően bekövetkezett egészségkárosodás és a jogosultsági feltételek fennállása esetén ismételten megállapítható. A rehabilitációs szolgáltatások keretében biztosítani kell a megváltozott munkaképességű személy
a) megfelelő munkahelyen történő munkavégzésre való felkészítéséhez szükséges szolgáltatásokat és
b) megfelelő munkahelyen történő elhelyezkedése érdekében a rehabilitációs célú
munkaközvetítést.
A rehabilitációs hatóság biztosítja a rehabilitációs szolgáltatásokhoz, a közfoglalkoztatási lehetőségekhez való hozzáférést, ennek érdekében szükség szerint megállapodást köt a szolgáltatókkal, és együttműködik az állami foglalkoztatási szervvel. A rehabilitációs hatóság a rehabilitációs célú munkaközvetítés érdekében együttműködik az állami foglalkoztatási szervvel, a munkáltatókkal, munkaközvetítést végző, illetve a megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációjával foglalkozó szervezetekkel, és a bejelentett munkaerő-igény alapján biztosítja a megfelelő munkavégző képességgel rendelkező, ellátásban részesülő személy és a munkáltató kapcsolatfelvételét, szükség szerint közvetít az ellátásban részesülő személy és a munkáltató között.
A rehabilitációs pénzellátás összege
A rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek,
a) akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, a havi átlagjövedelem
35 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka és legfeljebb a minimálbér 40 százaléka,
b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább a minimálbér 40 százaléka és legfeljebb a minimálbér 50 százaléka.
Ez az alapul szolgáló minimálbér 2012. évben havi 93.000 forint. A rehabilitációs
ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező
arányban emelni kell.
Az ellátás megszűnése
A rehabilitációs ellátás az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követő hónap első napjától megszűnik. A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő
a) kérte,
b) ellátásának időtartama eltelt,
c) más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt,
d) egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a
rehabilitációt lehetetlenné teszi,
e) egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján már nem minősül megváltozott munkaképességű személynek,
f) az együttműködési, értesítési vagy a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségét
neki felróható okból nem teljesíti,
g) a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt, vagy
h) foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor.
A rehabilitációs ellátást az a) pont szerinti esetben a kérelemben megjelölt időponttól, ennek hiányában a kérelem benyújtását követő hónap első napjával, a c) pont szerinti esetben a rendszeres pénzellátás megállapítását megelőző nappal, a d)–h) pont szerinti esetben a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával kell megszüntetni. A d) és e) pontban foglaltak fennállását a rehabilitációs hatóság
által végzett komplex minősítés alapján kell megállapítani. Ha a rehabilitációs ellátás
megszüntetésére a h) pont alapján került sor, a megszüntetés időpontját megelőző 12 hónapra – az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára – tekintettel folyósított pénzbeli ellátás jogalap nélkül felvett ellátásnak minősül, azt vissza kell fizetni.
1.3. A rokkantsági ellátás
A rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától
állapítható meg. Amennyiben a rokkantsági ellátásra jogosult azon a napon, amelytől a
rokkantsági ellátás megállapításra kerülne rendszeres pénzellátásban részesül, az ellátás a rendszeres pénzellátás megszüntetésének napját követő naptól állapítható meg.
Az ellátás összege
A rokkantsági ellátás összege
a) ha egészségi állapota alapján az igénylő foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, vagy akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka és legfeljebb a minimálbér 45 százaléka,
b) ha az igénylő egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel,
azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, vagy aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább a minimálbér 45 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka,
c) h az igénylő kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, a havi
átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább a minimálbér 50 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka,
d) ha az igénylő egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább a minimálbér 55 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka.
Ez az alapul szolgáló minimálbér 2012. évben havi 93.000 forint. A rehabilitációs
ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező
arányban emelni kell.
A rokkantsági ellátás megszűnése
A rokkantsági ellátás az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követő hónap első napjától megszűnik. A rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő
a) kérte,
b) más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt,
c) egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn,
d) keresőtevékenységet folytat és jövedelme 3 egymást követő hónapra vonatkozó
havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát,
e) foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,
f) az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy g) a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt.
A rokkantsági ellátást az a) pont szerinti esetben a kérelemben megjelölt időponttól, ennek hiányában a kérelem benyújtását követő hónap első napjával, a b) pont szerinti esetben a rendszeres pénzellátás megállapítását megelőző nappal, c)–g) pont szerinti esetben a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával kell megszüntetni. A c) pontban foglaltak fennállását a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés alapján kell megállapítani. Ha a rokkantsági ellátás megszüntetésére az e) pont alapján került sor, a megszüntetés időpontját megelőző 12 hónapra – az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság
valamennyi hónapjára – tekintettel folyósított ellátás jogalap nélkül felvett ellátásnak minősül, azt vissza kell fizetni.
1.4. Eljárási szabályok
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásait a rehabilitációs hatóságnál az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet kérelmezni. Az egészségi állapotra tekintettel hozott elutasító döntés jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül előterjesztett újabb kérelmet csak akkor kell elbírálni, ha a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján megállapítható, hogy a kérelmező egészségi állapotában az elutasítást követően tartós rosszabbodás következett be.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárás –
ideértve a tartozás elengedésére, mérséklésére és a részletfizetés engedélyezésére irányuló eljárást is – költség- és illetékmentes. A rehabilitációs hatóság megkeresésére
– az ellátás megállapítása céljából –
a) a kérelem benyújtását megelőző öt éven belüli időszakban a biztosításban töltött napok számát
– a 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan a nyilvántartásában
szereplő adatok alapján a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv,
– a 2009. december 31-ét követő időszakra az állami adóhatóság;
b) a havi átlagjövedelem meghatározásához a 2010. december 31-ét követő időszakra vonatkozó, az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező havi jövedelmi adatokat az
állami adóhatóság
a megkereséstől számított tizenöt napon belül közli.
A rehabilitációs hatóság megkeresésére – az ellátás megállapítása céljából – a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv tizenöt napon belül közli a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai folyósításának időtartamára vonatkozó adatokat.
A rehabilitációs hatóság megkeresésére – az ellátás megállapítása céljából – az
egészségbiztosítási szerv
a) tizenöt napon belül közli a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának időtartamára,
b) 45 napon belül közli az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén az EGT
- államban, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó
személy esetén az egyezményben részes államban biztosításban töltött időtartamra vonatkozó adatokat.
A rehabilitációs hatóság komplex minősítés keretében megvizsgálja a kérelmező egészségi állapotának százalékos mértékét, a rehabilitálhatóságot, és a megváltozott munkaképességű személy rehabilitálhatósága esetén rehabilitációs javaslatot készít. A rehabilitációs javaslatban meg kell állapítani a rehabilitáció lehetséges irányát, a rehabilitációs szükségleteket, továbbá a rehabilitációhoz szükséges időtartamot. A rehabilitációs hatóság a rehabilitáció lehetséges irányaként meghatározza azokat a foglalkozásokat, foglalkozási alcsoportokat, foglalkozási csoportokat, amelyek
ellátására az érintett személy alkalmas, vagy a rehabilitációs szolgáltatások igénybevételét követően – a rehabilitációs hatóság által meghatározott feltételek fennállása esetén – alkalmas lehet. A foglalkozások, foglalkozási alcsoportok, foglalkozási csoportok meghatározása a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerének figyelembevételével történik. Amennyiben a rehabilitációs hatóság más szerv eljárásában komplex minősítés során szakhatósági állásfoglalást adott, a szakhatósági állásfoglalás időbeli hatálya alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárásban nem kell ismételt komplex minősítést lefolytatni.
A kérelmező a rehabilitációs hatóság vizsgálatán történő személyes megjelenésre kötelezhető. Ha a kérelmező a személyes megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, az eljárást meg kell szüntetni. A rokkantsági ellátásban részesülő tizenöt napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha
a) a jogosultsági feltételeket megalapozó körülményeiben változás következett be, vagy
b) keresőtevékenységet folytat és a jövedelmének 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát.
A rokkantsági ellátásban részesülő a keresőtevékenységről szóló értesítéssel egyidejűleg, valamint az abban bekövetkező változás esetén haladéktalanul igazolja jövedelmének összegét. A rehabilitációs ellátásban részesülő tizenöt napon belül
értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha
a) az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be, b) keresőtevékenységet folytat, vagy
c) keresőtevékenysége megszűnt.
A rokkantsági és a rehabilitációs pénzbeli ellátást a Kormány által kijelölt szerv folyósítja az Egészségbiztosítási Alap rokkantsági, rehabilitációs ellátások előirányzatának terhére. Az állam az e törvényben meghatározott ellátások teljesítését akkor is biztosítja, ha az ahhoz szükséges kiadások az Egészségbiztosítási Alapból nem fedezhetők. Az Egészségbiztosítási Alap pénzeszközeinek hatékony felhasználása
érdekében, ha a tényállás tisztázott, a megváltozott munkaképességű személyek ellátását megállapító és megszüntető döntés jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható, a határozattal szembeni bírósági felülvizsgálati eljárásban nincs helye a határozat végrehajtása felfüggesztésének.
A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapított körülményekre vonatkozóan felülvizsgálatot végez
a) az ellátást megállapító döntésben meghatározott időpontban,
b) a rehabilitációs ellátásban részesülő egészségi állapotában történt, a rehabilitációt lehetetlenné tevő tartós rosszabbodás, vagy legalább 30 napi egybefüggő keresőképtelen állapot esetén,
c) olyan tényről vagy körülményről történő tudomásszerzés esetén, amely valószínűsíti, hogy a korábbi komplex minősítés során megállapított körülmény a megállapítás időpontjában nem állt fenn, vagy
d) célzott vizsgálatok elrendelése esetén.
A jogosulatlanul felvett rehabilitációs pénzbeli ellátás és rokkantsági ellátás visszafizetésére, a megtérítési kötelezettségre, az ellátások késedelmes kifizetésére, a követelés érvényesítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és a részletfizetés
engedélyezésére – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az Ebtv. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, az egészségbiztosító alatt a rehabilitációs hatóságot kell érteni.
1.5. A rehabilitációs hozzájárulás és a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása
E pont alkalmazásában az eddig tárgyalt személyeken túl megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt is,
a) aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló
szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás időbeli hatálya alatt,
b) akinek a munkaképesség-csökkenése 50–100 százalékos mértékű, az erről szóló
szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy
c) aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül.
Rehabilitációs hozzájárulás
A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (a továbbiakban: kötelező foglalkoztatási szint). A munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni
– a közfoglalkoztatási jogviszonyban, valamint a közfoglalkoztatás támogatásáról
szóló kormányrendelet szerint támogatott munkaviszonyban foglalkoztatott személyeket,
– az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott
munkavállalót,
– a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról
szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalót, ideértve az önkéntes tartalékos szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállalót is, és
– a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény alapján más munkáltatónál történő
átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállalót.
A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. Létszámon a Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott
útmutatójában foglaltak szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell
érteni. A statisztikai állományi létszámot egy tizedes jegyre kerekítve a kerekítés
általános szabályai szerint kell meghatározni.
A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 964 500 Ft/fő/év.
Mentesül a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól:
a) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
törvény hatálya alá tartozó fegyveres szerv,
b) a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet.
A megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkaadó a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása céljából nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a megváltozott munkaképességű munkavállaló természetes személyazonosító adatait, a társadalombiztosítási adóazonosító jelét, a munkaképesség változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékét, a fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolására szolgáló okirat másolatát. A nyilvántartást a munkáltató a foglalkoztatás megszűnését követő öt évig köteles megőrizni.
A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó maga vallja be,
állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett számla javára. A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség huszonöt százaléka. Az előleg összegét a munkaadó maga állapítja meg, és a fizetési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg vallja be. A negyedik negyedévre előleget fizetni nem kell. A tevékenységét megkezdő kötelezett az első teljes negyedév után köteles először bevallást és előlegfizetést teljesíteni. A rehabilitációs hozzájárulás e törvény által nem szabályozott kérdéseiben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A rehabilitációs hozzájárulás a központi költségvetés bevételét képezi.
Támogatás
A rehabilitációs hatóság az akkreditált munkáltató részére a Kormány rendeletében meghatározottak szerint pályázati úton
a) támogatást nyújthat a munkahely rehabilitációs célú átalakításához, b) bér- és költségtámogatást nyújthat,
ha a munkáltató a rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatását biztosítja. A támogatás jogosulatlan igénybevételéből fakadó köztartozást adók módjára kell behajtani.
A rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti megváltozott
munkaképességű személy külön törvényben meghatározott Rehabilitációs kártyára jogosult, ha a komplex minősítés alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.
2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka nem állapítható meg.
Aki rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj mellett 2012. január 1-je
előtt a Tny. 22/A. §-a alapján nyugdíj növelésre jogot szerzett, ezt a jogát a megváltozott munkaképességű személyek ellátása esetén is érvényesítheti az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával.
1.6. Az eljáró szervek
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival összefüggő közigazgatási hatósági eljárásban a rehabilitációs hatóságnak a megállapítással, megszüntetéssel, visszafizetéssel, megtérítéssel kapcsolatos feladatait 2012. január 1-jétől a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek látják el, a komplex minősítés, mint szakhatóság a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) feladata, a rehabilitációs szolgáltatással kapcsolatos feladatokat a munkaügyi központ látja el, a pénzbeli ellátások folyósítása (szüneteltetése, meghosszabbítása) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság feladatkörébe tartozik.
A Kormány a rehabilitációs hatóságnak a Rehabilitációs kártyára való jogosultság megállapításával, a Rehabilitációs kártya igénylésére és visszavonására irányuló eljárás megindításával kapcsolatos – a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 16/A – 16/B. §-ában meghatározott
– feladatai ellátására a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet jelölte ki.
Ezt a feladatmegosztást átmenetinek kell tekintenünk, mivel a Kormány
1502/2011. (XII. 29.) számú határozata szerint egy új rehabilitációs hatóságot kell létrehozni. Ez a megváltozott munkaképességű személyek számára kialakítandó ellátórendszer, valamint a foglalkoztatás központú rehabilitáció szervezeti hátterének megteremtése érdekében 2012. július 1-jével a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveként működő, önálló rehabilitációs hatóság lesz.
Hatáskör, illetékesség
A megváltozott munkaképességű személyek ellátása megállapításával, megszüntetésével, visszafizetésével, megtérítésével kapcsolatos hatósági ügyekben a kérelmező lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság jár el első fokon. Ettől eltérően az ellátás megállapításával kapcsolatos
ügyekben a Központi Nyugdíjnyilvántartó és Informatikai Igazgatóság jár el első
fokon
a) ha a kérelmező utolsó biztosítással járó jogviszonya hivatásos szolgálati viszony volt,
b) ha a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló
európai uniós rendeletek vagy a szociális biztonsági (szociálpolitikai)
egyezmények figyelembevételével kell eljárni vagy c) a külföldön élő, tartózkodó kérelmező esetén.
A komplex minősítéssel kapcsolatos feladatokat első fokon az NRSZH regionális
igazgatóságainak kirendeltségei, másodfokon a Hivatal regionális igazgatóságai szakhatóságként látják el.
A rehabilitációs ellátásra jogosult személy számára a rehabilitációs szolgáltatásokat a munkaügyi központnak a jogosult lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes kirendeltsége (a továbbiakban: kirendeltség) biztosítja.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása – fő szabályként – kérelemre történik. Az ONYF által rendszeresített, a kérelem benyújtására szolgáló adatlapot és elektronikus űrlapot az ONYF, valamint a fővárosi
és megyei kormányhivatalok honlapján találhatjuk. Az adatlap és az elektronikus űrlap tartalmazza a kérelmező
a) természetes személyazonosító adatait,
b) társadalombiztosítási azonosító jelét és
c) adóazonosító jelét, amennyiben a kérelmező Rehabilitációs kártyát igényel.
A kérelemhez csatolni kell
– a keresőtevékenység megszűnése esetén a megszűnés időpontját igazoló okiratot
vagy annak másolatát,
– a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szereplő jogviszonyok bizonyításához
felhasználni kívánt iratot,
– a kérelmező jövedeleméről szóló igazolást,
– a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy rendszeres pénzellátásban nem részesül,
– a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a jogosultsági feltételek fennállása esetén a
Rehabilitációs kártya kiállítását igényli-e és
– a kérelmező egészségi állapotával kapcsolatos dokumentumokat.
A kérelem elbírálásához a nyugdíjmegállapító szerv megkeresi az NRSZH-t, amelynek szakértői bizottsága komplex minősítést végez, és szakhatósági
állásfoglalást ad ki az adott ellátást megalapozó egészségi állapot mértékéről és a
rehabilitálhatóságról. A jogosultsági feltételek fennállása esetén, ha a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának összege a szükséges adatok hiánya miatt a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül nem határozható meg, a nyugdíjmegállapító szerv végzésében a megváltozott munkaképességű személyek ellátása törvényben meghatározott legkisebb összegének megfelelő előleget állapít meg. Az előleg összegét a véglegesen járó ellátás összegébe be kell számítani.
A nyugdíjmegállapító szerv a megváltozott munkaképességű személyek ellátása megállapítása esetén a döntésében felhívja
a) az ellátásban részesülő személyt az értesítési kötelezettség teljesítésére, egyben tájékoztatja az értesítési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről és
b) a rehabilitációs ellátásban részesülő személyt az együttműködési kötelezettség teljesítésére, egyben tájékoztatja az együttműködési kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeiről.
A nyugdíjmegállapító szerv a rehabilitációs ellátás megállapítása esetén a döntését
egyidejűleg közli a munkaügyi kirendeltséggel is. A nyugdíjmegállapító szerv haladéktalanul értesíti a kirendeltséget a döntésnek a rehabilitációs ellátásban részesülő személlyel történő közlésének időpontjáról, valamint annak jogerőre emelkedéséről.
A komplex minősítéssel kapcsolatos eljárási szabályok
AZ NRSZH komplex minősítéssel kapcsolatos eljárása során a Nemzeti
Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló
331/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni. Komplex minősítés elvégzésére irányuló szakhatósági eljárás esetén a megkereső hatóság a Hivatal rendelkezésére bocsátja a komplex minősítés elvégzéséhez szükséges iratokat, így különösen
a) a kérelmező egészségi állapotára, gyógykezelésére, rehabilitációjára vonatkozó
összefoglaló adatokat tartalmazó háziorvosi, kezelőorvosi véleményt,
b) az a) pont szerinti véleményben feltüntetett körülményekkel összefüggő
egészségügyi dokumentációt,
c) ha a kérelmező foglalkoztatott és a megalapozott szakhatósági állásfoglalás kiadásához szükséges, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás orvosának
tájékoztatóját a kérelmező munkaköri feladatairól, a munkavégzés körülményeiről, kockázati viszonyairól, valamint arról, hogy a kérelmező egészségi állapota alapján jelenlegi munkakörében továbbfoglalkoztatható-e,
d) a jogszabály vagy az eljáró hatóság által rendszeresített formanyomtatványt vagy nyilatkozatot.
Komplex minősítés esetén a Hivatal eljárására irányadó ügyintézési határidő 60 nap. A Hivatal szakértői bizottsága a komplex minősítés során legalább négy tagból
áll. A komplex minősítés során a szakértői bizottság
– legalább két tagja orvosszakértő,
– legalább egy tagja foglalkozási rehabilitációs szakértő,
– legalább egy tagja szociális szakértő.
A Hivatal megkeresésére a szakértői bizottság székhelye szerinti munkaügyi központ vezetője kijelöli a szakértelemmel rendelkező foglalkozási rehabilitációs szakértőt. Ilyen szakértő hiányában a Hivatal foglalkozási rehabilitációs szakértőként a Foglalkozási Rehabilitációs Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértőt vehet igénybe. A Hivatal a szakértői bizottság elnöke kivételével nem kormánytisztviselői jogállású szakértőt is igénybe vehet. Ebben az esetben a Hivatal szociális szakértőként az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértőt vehet igénybe.
A komplex minősítés során a Hivatal a települési önkormányzat jegyzőjétől
tájékoztatást kérhet a kérelmező szociális helyzetére, szociális ellátásra való
jogosultságára vonatkozó adatokról, körülményekről.
Az ellátás folyósítása, szüneteltetése és meghosszabbítása
A megváltozott munkaképességű személyek ellátását a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az azonosítás célját szolgáló folyósítási törzsszám alatt havonta folyósítja a döntés vele való közlését követő tíz munkanapon belül. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítására az öregségi nyugdíj folyósítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az ellátásában részesülő személynek az ellátás tárgyév január hónapban járó összegéről
és az előző évben kiutalt ellátás összegéről értesítést küld.
A rehabilitációs ellátásban részesülő személy keresőtevékenységéről, továbbá keresőképtelenség, a táppénzben, baleseti táppénzben való részesülése időtartamáról a munkaügyi kirendeltség haladéktalanul értesíti a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság erre tekintettel a rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szünetelteti. A szüneteltetésről rendelkező határozatban a keresőtevékenység vagy a keresőképtelenség tartamára kiutalt rehabilitációs pénzbeli ellátás visszafizetését is előírja, – amennyiben ennek a feltételei fennállnak – intézkedik a tartozásnak a folyósításra kerülő rehabilitációs pénzbeli ellátásba történő beszámításáról. A rehabilitációs ellátásra jogosult személy keresőképtelenségének időtartamát a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság nyilvántartja, és az ellátás időtartamának leteltét megelőzően a meghosszabbításról határozatban intézkedik.
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a meghosszabbításról szóló döntését közli a kirendeltséggel is. A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósításának szüneteltetéséről és
újbóli folyósításáról a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság határozattal dönt. A rehabilitációs
pénzbeli ellátás folyósításának szüneteltetését követő újbóli folyósítás esetén az ellátást az időközi emelésekkel növelt összegben kell folyósítani.
Együttműködési kötelezettség, rehabilitációs terv
A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a határozat közlésétől számított 5 munkanapon belül köteles felkeresni a munkaügyi kirendeltséget az együttműködési kötelezettség teljesítése és a rehabilitációs terv elkészítése érdekében. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjeszthető. A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a keresőtevékenységről szóló értesítési kötelezettségét a kirendeltség felé teljesíti. A keresőtevékenységről szóló értesítéssel egyidejűleg a rehabilitációs ellátásban részesülő személy közli a munkaadó, foglalkoztató megnevezését, székhelyét, telephelyét. A rehabilitációs ellátásban részesülő személy 3 munkanapon belül értesíti a kirendeltséget keresőképtelenségéről, vagy ha rendszeres pénzellátásban részesül.
A rehabilitációs ellátásban részesülő személy 30 napi egybefüggő
keresőképtelensége esetén a munkaügyi kirendeltség kezdeményezi a jogosult felülvizsgálatát a nyugdíjmegállapító szervnél.
A rehabilitációs terv
A kirendeltség legkésőbb a rehabilitációs ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedéséről szóló értesítést követő 30 napon belül elkészíti és a rehabilitációs ellátásban részesülő személlyel ismerteti a rehabilitációs tervre tett javaslatát. A kirendeltség a rehabilitációs tervet a komplex minősítés során kiadott szakhatósági
állásfoglalás részét képező rehabilitációs javaslatnak megfelelően, az adott térség munkaerő-piaci feltételeit is figyelembe véve készíti el. A rehabilitációs terv elkészítése során a kirendeltség a rehabilitációs ellátásban részesülő személlyel együttműködik, ennek keretében személyes konzultációt folytat a rehabilitációt érintő lényeges kérdésekről. A konzultáció során a kirendeltség a rehabilitációs ellátásban részesülő személyt tájékoztatja az irányadó jogszabályi rendelkezésekről, az őt megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről, továbbá a kötelezettségek elmulasztásának jogkövetkezményeiről. A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a rehabilitációs terv elkészítése során együttműködik a kirendeltséggel, és részt vesz a szükséges foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokon. A kirendeltség szükség esetén a rehabilitációs terv kidolgozásába a rehabilitációs ellátásban részesülő személy kérésére
– annak beleegyezése esetén – hozzátartozóját is bevonhatja. Amennyiben a
rehabilitációs szolgáltatások nyújtásában akkreditált munkáltató is közreműködik, a rehabilitációs terv kidolgozásába az akkreditált munkáltató képviselőjét is be kell vonni.
A kirendeltség szükség esetén a rehabilitációs terv kidolgozásába más szervet,
szakértőt (képző intézmény, akkreditált munkáltató, műszaki tanácsadó, rehabilitációs tanácsadó, foglalkozás-egészségügyi orvos, pszichológiai, szociális szakértő) is bevonhat. A rehabilitációs szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók a kirendeltség megkeresésére a rehabilitációs terv elkészítésében szükség szerint közreműködnek. A rehabilitációs terv tartalmazza
a) a rehabilitáció – foglalkozást, munkakört (munkaköröket) megjelölő – irányát,
b) a rehabilitációs szükségleteket,
c) a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek nyújtandó rehabilitációs szolgáltatásokat, ezek időtartamát, időbeli sorrendjét,
d) a rehabilitációval összefüggésben a foglalkoztatáshoz nyújtott támogatást, ennek
mértékét és időtartamát,
e) a kirendeltség foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások biztosításával összefüggő
kötelezettségeit, ezek teljesítésének határidejét,
f) az orvosi és a szociális rehabilitációs szolgáltatások igénybevételéhez való
segítségnyújtásnak és azok figyelemmel kísérésének a formáit,
g) a sikeres rehabilitáció érdekében szükséges további intézkedéseket,
h) a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek a rehabilitációs szolgáltatások igénybevételével összefüggő kötelezettségeit, ezek teljesítésének módját, határidejét és
i) a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek a kirendeltségnél történő
jelentkezései gyakoriságát, a kapcsolattartás módját.
A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a rehabilitációs tervet aláírja, egyben nyilatkozik arról, hogy a rehabilitációs tervben foglaltakat megismerte és vállalja az együttműködési kötelezettség teljesítését. A munkaügyi kirendeltség a rehabilitációs tervben azokat a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokat tünteti fel, amelyek a rehabilitáció irányaként megjelölt foglalkozás, munkakör betöltéséhez szükségesek. A kirendeltség a rehabilitációs tervben az orvosi és a szociális rehabilitációs szolgáltatásokat a rehabilitációs javaslat szerinti rehabilitációs szükségletek alapul vételével tünteti fel. A rehabilitációs tervben foglaltak megvalósulásáról a kirendeltség
és a rehabilitációs ellátásban részesülő személy a rehabilitációs tervben megjelölt
időközönként értékelő megbeszélést folytat, szükség esetén a megbeszélés alapján előkészíti a rehabilitációs terv módosítását.
A rehabilitációs szolgáltatások
A rehabilitációs szolgáltatások jogszabályban meghatározott, rehabilitációs célú foglalkozási, orvosi és szociális szolgáltatások. A munkaügyi kirendeltség a rehabilitációs tervben foglaltak végrehajtása érdekében a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek rehabilitációs mentort jelölhet ki. Kötelező a mentor kijelölése abban az esetben, ha
a) a rehabilitációs ellátásban részesülő személy azt kéri és a rehabilitációs terv orvosi,
illetve szociális rehabilitációs szolgáltatások szükségességét is megjelöli, vagy
b) a rehabilitációs terv előkészítése keretében történő konzultáció során ennek szükségessége megállapításra került.
A mentori szolgáltatás keretében biztosítani kell
– a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek a rehabilitációs szolgáltatások
igénybevétele során történő információnyújtást, az önálló munkába álláshoz szükséges személyes tanácsadást, a beilleszkedéshez történő segítségnyújtást, személyes közreműködést és szükség esetén együttműködést a rehabilitációs szolgáltatást nyújtó szolgáltatókkal, szervezetekkel és személyekkel,
– a rehabilitációs tervben foglaltak szerint rendszeres kapcsolattartást a rehabilitációs
ellátásban részesülő személlyel, amely során figyelemmel kell kísérni a mentális, fizikai és egészségi állapotát, a rehabilitációs tervben foglaltak megvalósulását és közre kell működni az akadályok elhárításában,
– tájékoztatási kötelezettség teljesítését a kirendeltség felé, ha a rehabilitációs tervben foglaltak megvalósulását ellehetetlenítő körülmény merült fel, vagy a rehabilitációs terv módosítása vált szükségessé,
– közreműködést a rehabilitációs terv módosításában.
A mentori szolgáltatást nyújtó a rehabilitációs tervben foglaltak megvalósulásáról
és a megtett intézkedésekről rehabilitációs naplót vezet, és tevékenységéről havonta beszámol a munkaügyi kirendeltségnek.
A felülvizsgálat, az ellátás megszűntetése
A törvényben előírt esetben a nyugdíjmegállapító szerv a felülvizsgálat lefolytatásához megkeresi az NRSZH-t a komplex minősítés elvégzése céljából. A munkaügyi kirendeltség a felülvizsgálat elvégzése céljából haladéktalanul értesíti a nyugdíjmegállapító szervet a felülvizsgálatot megalapozó körülmények fennállásáról.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátása megszüntetéséről a nyugdíjmegállapító szerv határozattal intézkedik. A munkaügyi kirendeltség a rehabilitációs ellátás megszüntetése céljából haladéktalanul értesíti a nyugdíjmegállapító szervet, ha megszűntetési ok jut tudomására. A nyugdíjmegállapító szerv a rehabilitációs ellátásnak az ellátás időtartama leteltét megelőző megszüntetéséről szóló döntéséről a határozat jogerőre emelkedését követően értesíti a kirendeltséget. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személy halálának hónapját követően belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára átutalt jogalap nélküli ellátásnak a fizetési számla terhére történő visszafizetésére a pénzforgalmi szolgáltatót a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság kötelezi, feltéve, hogy a fizetési számla feletti rendelkezésre más személy nem jogosult, és a visszautalás a fizetési számla terhére megtörténhet. Amennyiben a fizetési számla felett rendelkezésre jogosult személy ismert, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a követelését – fizetésre kötelező határozat kibocsátásával – akkor is e személlyel szemben érvényesíti, ha a jogalap nélkül kiutalt ellátást az elhunyt személy fizetési számlájáról még nem vették fel.
[A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet.]
1.8. Bányászok egészségkárosodási járadéka
A bányászok egészségkárosodási járadékára az a személy jogosult,8 akinek egészségkárosodása legalább 29%-os mértékű,
a) saját jogú nyugellátásra nem jogosult,
b) nem részesül rendszeres pénzellátásban, kereset-kiegészítésben, átmeneti kereset- kiegészítésben, jövedelem-kiegészítésben, átmeneti jövedelem-kiegészítésben,
c) a járadék megállapításakor keresőtevékenységet nem folytat, és
d) a keresőtevékenység megszűnését megelőzően megváltozott munkaképességére, illetve egészségkárosodására tekintettel a bányászokat megillető kereset- kiegészítésben vagy átmeneti kereset-kiegészítésben részesült.
8 Az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet
5/F–5/N. §.
A járadék havi összege a megállapításkor megegyezik a d) pont szerinti ellátásnak a járadék megállapítását megelőzően folyósított összegével, de nem lehet magasabb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosa.
Akinek a járadékra és özvegyi nyugdíjra – ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat – való jogosultságát egyaránt megállapították, azt a járadék 50 százalékkal csökkentett összegben illeti meg. Ha az özvegyi nyugdíj – ide nem értve az ideiglenes
özvegyi nyugdíjat – és a járadék 50 százalékkal csökkentett összege együttesen nem
éri el a járadék teljes összegét, a jogosultat a járadék olyan összegben illeti meg, hogy az az özvegyi nyugdíj – ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat – összegével együtt elérje a járadék őt megillető teljes összegét. E szabályok alkalmazásakor a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek és a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó államból származó özvegyi nyugdíjnak megfelelő ellátást is figyelembe kell venni.
A járadék iránti igény érvényesítésére, a jogorvoslatra, az ellátás megtérítésére, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére, megtérítésére, a járadékból történő levonásra, a járadék folyósítására, a járadékkal kapcsolatos eljárás költség- és illetékmentességére – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – a társadalombiztosítási nyugellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A járadék iránti kérelmet a Tny.vr. 1. §-a szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani annak a keresőtevékenységnek a megszűnésétől számított 24 hónapon belül, amelynek időtartama alatt a kereset-kiegészítést, átmeneti kereset-kiegészítést számára folyósították. A határidő elmulasztása jogvesztő. E határidőbe nem számít bele
– a keresőtevékenység megszűnését követően járó táppénz, baleseti táppénz
folyósításának időtartama, valamint
– a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény szerinti pénzbeli ellátás folyósításának időtartama.
A járadékot a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja az Egészségbiztosítási Alap rokkantsági, rehabilitációs ellátások előirányzatának terhére. A járadék a jogosultsági feltételek bekövetkeztének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától esedékes. A járadék iránti kérelem elbírálásakor, ha a kérelmező a részére korábban folyósított kereset-kiegészítés, átmeneti kereset-kiegészítés megállapítása során felhasznált, szakértői bizottság által kiadott szakvéleménnyel, szakhatósági
állásfoglalással rendelkezik, a szakvélemény hatálya alatt az egészségkárosodást nem kell vizsgálni. A járadékra jogosult tizenöt napon belül köteles értesíteni a nyugdíjbiztosítási igazgatóságot a jogosultsági feltételekben bekövetkezett változásról, valamint arról, ha keresőtevékenységet folytat. A bányászok egészségkárosodási járadékának a kereső tevékenységgel összefüggő szüneteltetésére Tny. 83/B. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit (2.1.5.2. pont) megfelelően alkalmazni kell.
A járadékra való jogosultság feltételeként meghatározott mértékű egészségkárosodás fennállását a határozatban meghatározott időpontban kell felülvizsgálni (rendszeres felülvizsgálat), kivéve, ha a határozat alapján a járadékra jogosult állapota véglegesnek tekinthető. A nyugdíjbiztosítási igazgatóság a rendszeres felülvizsgálaton kívül a járadékra jogosultat – a jogkövetkezményekről való tájékoztatás mellett – felülvizsgálat céljából történő személyes megjelenésre kötelezheti akkor, ha olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely
valószínűsíti, hogy a korábban megállapított egészségkárosodás a megállapítás időpontjában nem állt fenn vagy az a megállapítottnál kisebb mértékű volt, vagy az egészségkárosodás mértéke a járadék folyósítása alatt kisebb mértékűvé vált (rendkívüli felülvizsgálat). A járadékra való jogosultság megszűnik, illetve azt meg kell szüntetni, ha a járadékra jogosult
a) meghalt,
b) a járadék folyósításának megszüntetését kéri,
c) három naptári hónapot meghaladóan, egybefüggően külföldön tartózkodik,
d) egészségkárosodásának mértéke nem éri el a rendeletben meghatározott mértéket,
e) saját jogú nyugellátásra való jogosultságát megállapították és a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek és a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó más államból származó saját jogú nyugellátás esetén annak összege eléri vagy meghaladja a járadék összegét,
f) részére rendszeres pénzellátást állapítanak meg,
g) foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor vagy
h) neki felróható okból nem működik együtt a rendszeres és rendkívüli
felülvizsgálatban.
A járadékot az e) és f) pont szerinti esetben a nyugellátás, illetve a rendszeres pénzellátás megállapításának napját megelőző naptól kell megszüntetni. A járadékot a b)–d), valamint g) és h) pont szerinti esetben a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjától kell megszüntetni. A járadékra való jogosultság a b)–h) pont szerinti megszüntetés után újból megállapítható, ha a fentiekben meghatározott jogosultsági feltételek ismételten fennállnak. Ha a járadékra való jogosultság megszüntetésére a g) és h) pont alapján került sor, a járadékra való jogosultság legkorábban a megszüntetést követő 13. hónap első napjától állapítható meg újból. A jogosultat a járadék újbóli megállapítása esetén az időközbeni emelések, kiegészítések is megilletik. A járadékra való jogosultság újbóli megállapítása esetén a járadék megállapítására vonatkozó eljárási szabályok irányadók. Ha a járadékra való jogosultság megszüntetésére a g) pont alapján került sor, 12 hónapra – az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára
– tekintettel folyósított járadék jogalap nélkül felvett ellátásnak minősül.
1.9. Rehabilitációs kártya
Rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint
a) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy b) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.
Rehabilitációs kártyára az a személy is jogosult, aki
a) 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült, vagy
b) rehabilitációs járadékban részesül.
A jogosult kérelmére a rehabilitációs hatóság gondoskodik a Rehabilitációs kártya igénylésével kapcsolatos eljárás megindításáról, ennek keretében adatot szolgáltat az
állami adóhatóság részére a rehabilitációs kártyára való jogosultság fennállásáról. A
jogosult közli a rehabilitációs hatósággal az adóazonosító jelét, melyet a rehabilitációs hatóság kezelhet a Rehabilitációs kártyára való jogosultság fennállásával és megszűnésével kapcsolatos, az állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatás céljából. A Rehabilitációs kártya érvényességének
a) kezdő időpontja az a nap, amikor az állami adóhatóság a kártyát kiállította,
b) záró időpontja a kártya visszavonásának a napja.
A rehabilitációs hatóság a Rehabilitációs kártyára való jogosultság megszűnése esetén gondoskodik a Rehabilitációs kártya visszavonásával kapcsolatos eljárás megindításáról, ennek keretében adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a jogosultság megszűnéséről, valamint a Rehabilitációs kártyát letétbe helyező munkaadó nevéről, adószámáról, székhelyéről, telephelyéről. Az állami adóhatóság a Rehabilitációs kártyára való jogosultság megszűnése esetén a kártyát visszavonja . A Rehabilitációs kártyával rendelkező személy a visszavont kártyát az állami adóhatóságnak visszaszolgáltatja. A Rehabilitációs kártyával kapcsolatos eljárások során az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A munkaadó az őt az érvényes Rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személlyel fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő számított adóból adókedvezményt vehet igénybe, melynek mértéke az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százaléka. E kedvezményre egy megváltozott munkaképességű személy után egyszerre csak egy munkaadó jogosult, és csak arra az időszakra, amelyben a Rehabilitációs kártyát letétben tartotta.
Ha az állami adóhatóság a Rehabilitációs kártyát visszavonja, erről értesíti a Rehabilitációs kártyát letétben tartó munkaadót. A munkaadó az értesítés átvételét követő naptól nem jogosult a kedvezményre.
2. A rokkantsági-, baleseti rokkantsági nyugdíj megszűnése
2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka nem állapítható meg. Helyettük bevezetésre került a megváltozott munkaképességű személyek ellátása (amely lehet rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás).
Ezúttal most azt tárgyaljuk meg, mi lett azokkal, akik 2012. január 1-je előtt
ellátásban részesültek. Az ő korábbi ellátásukat átalakították egy szociális ellátássá. Az
új ellátás (amely rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás lehet) nem minősül nyugdíjnak, de évente a nyugdíjemelés mértékével nő, és egészségügyi szolgáltatásra ugyanúgy jogosít, mint a nyugdíj. Ha az átalakított ellátás mellett kereső tevékenységet végeznek, biztosítottként kötelezettek járulékfizetésre, egyéni, illetve társas vállalkozóként nem minősülnek kiegészítő tevékenységet folytatónak. Aki rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj mellett 2012. január 1-je előtt nyugdíj növelésre jogot szerzett, ezt a jogát a megváltozott munkaképességű személyek ellátása esetén is érvényesítheti.
Az érintett személyeket három csoportba kell sorolnunk!
I. Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltő személyek
A 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő, és az öregségi nyugdíjkorhatárt 2011. december 31-éig betöltő személy rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíját 2012. január 1-jétől a nyugdíjfolyósító szerv a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj 2011. december havi – a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt – összegével megegyező összegben öregségi nyugdíjként folyósítja tovább.
II. Az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltő személyek
a) I–II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,
b) az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,
c) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött vagy 5 éven belül betöltő rendszeres
szociális járadékban, d) átmeneti járadékban
részesülő személy ellátását 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátásként folyósítják tovább azzal, hogy az ellátás összege megegyezik a 2011. december hónapra járó – az a) és b) pont szerinti esetben a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt – ellátás összegével.
III. Az I – II. pont alá nem tartozó
A 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesülő személyek ellátását rehabilitációs ellátásként folyósítják tovább, azzal, hogy az ellátás összege megegyezik a 2011. december hónapra járó – a III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülők esetén a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt – ellátás összegével.
I. Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek I-III. csoportbeli rokkantsági nyugdíja automatikusan átalakult öregségi nyugdíjjá. Nyugdíjukat a Nyugdíjbiztosítási Alap állja. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hivatalból járt el, a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést (nincs határozat).
II. Az átalakítás nem érinti a soros felülvizsgálati kötelezettséget. A b) és c) pont
alkalmazásában az minősül az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő
személynek, aki 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte. Ami az
összegszerűséget illeti, az e csoportban szereplők nem jártak rosszabbul, csak az új ellátás melletti keresőtevékenységre kell odafigyelniük. A rokkantsági ellátásban részesülő személy ellátását meg kell ugyanis szüntetni, ha keresőtevékenységet folytat és a jövedelme 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát. Egy kellő átmenet biztosítása érdekében azonban első
ízben csak a 2012. július 1-jétől szerzett jövedelem vehető figyelembe. A 2012.
évre érvényes minimálbér másfélszeres összege 139.500 forint. A jövőben ezt a rokkantsági ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelni kell. Az a) és b) pont szerinti személy kérelmére az
öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően a megállapított rokkantsági ellátást
azonos összegben öregségi nyugdíjként fogják továbbfolyósítani. Annak sincs
akadálya, hogy ekkor új nyugdíj megállapítását kérjük (természetesen az egyéb feltételek megléte esetén).
III. Az e pontban említett személyek helyzete átmenetinek mondható (ez alatt nem kell
magukat rehabilitációs tervhez tartaniuk), az átmeneti időben keresőtevékenységet a Tny., illetve az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól szóló
387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezései szerint végezhetnek. Helyzetük átmeneti, mert a nyugdíjfolyósító szerv 2012. január 31-éig tájékoztatta őket arról, hogy
a) korábbi ellátásuk rehabilitációs ellátásként kerül folyósításra,
b) rehabilitációs kártyával történő foglalkoztatásra jogosultak,
c) amennyiben keresőtevékenység végzésére rehabilitáció nélkül nem képesek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez 2012. március 31-éig benyújtott nyilatkozatban kérhetik a komplex minősítés elvégzését (jogvesztő határidő, igazolási kérelem előterjeszthető).
Ha az említett személy 2012. március 31-éig nem kéri a komplex minősítés
elvégzését, a rehabilitációs ellátását 2012. május 1. napjával meg kell szüntetni. A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés elvégzését kérő személyeket az új ellátások megállapítása céljából felülvizsgálja. A komplex minősítések sorrendjét a következő szempontok a felsorolás sorrendjében határozzák meg:
a) az életkor,
b) a keresőtevékenység, és
c) az egészségkárosodás mértéke,
(a felülvizsgálat időpontja azonban nem lehet későbbi a soros felülvizsgálat időpontjánál). A felülvizsgálatot követően a jogosultsági feltételek fennállása esetén a megváltozott munkaképességű személyek ellátását (rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást) az erről szóló döntést követő harmadik hónap első napjával kell megállapítani, rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az ellátás határozott időtartama ezzel a nappal kezdődik. A jogosultsági feltételek közül nem kell vizsgálni az előzetesen biztosításban töltött időt. Az így megállapított
a) rokkantsági ellátás összege megegyezik a megállapítást megelőző hónapra járó
ellátás összegével,
b) rehabilitációs ellátás összege megegyezik
– a közfoglalkoztatási bér 40 százalékával, ha a jogosult foglalkoztathatósága
rehabilitációval helyreállítható,
– a közfoglalkoztatási bér 80 százalékával, ha a jogosult tartós foglalkozási
rehabilitációt igényel.
A közfoglalkoztatási bér 2012-ben havi 71.800 forint. Az így megállapított ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelni kell.
2.1. A rehabilitációs járadék
2012. január 1. napjától rehabilitációs járadékot megállapítani nem lehet. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személynek – felülvizsgálat elvégzése nélkül – az ellátás eredeti hatósági döntésben megállapított időtartamáig a rehabilitációs járadékot továbbfolyósítja. Rehabilitációs járadékot eleve legfeljebb három évi időtartamra lehetett megállapítani. A rehabilitációs járadékban részesülő személy az együttműködési kötelezettségét a rehabilitációs hatóság felé teljesíti. A rehabilitációs járadékra egyebekben a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény, a Tny., a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet, valamint a komplex rehabilitációról szóló
321/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseit
továbbra is alkalmazni kell azzal, hogy – a meghosszabbítás iránt 2011. december 31-
én folyamatban lévő ügyek kivételével – az ellátást meghosszabbítani nem lehet. A rehabilitációs járadék mellett végezhető keresőtevékenységre is a 2011. december 31. napján hatályos rendelkezések érvényesek. A rehabilitációs járadék megszűnik, ha a rehabilitációs járadékban részesülő hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja
- a rehabilitációs járadék összegének kétszeresét, illetve
- a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.
Más törvény alkalmazása során a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai alatt a rehabilitációs járadékot is érteni kell.
2.2. Egyéb érintett ellátások
A 2011. december 31-én bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában részesülő személy 2012. január 1-jétől az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet alapján bányászok egészségkárosodási járadékára jogosult.
A 2011. december 31-én mezőgazdasági szövetkezeti tag munkaképtelenségi, növelt
összegű munkaképtelenségi járadékában, munkaképtelenség címén megállapított
özvegyi, növelt összegű özvegyi járadékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított rendszeres rokkantsági segélyben részesülő személy a továbbiakban is jogosult az ellátásra.
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYUGELLÁTÁS
A társadalombiztosítási nyugellátás a nyugdíj járulék alapját képező kereset, jövedelem összegéhez és az elismert szolgálati időhöz igazodik.
1. Az öregségi nyugdíj
Az öregségi nyugdíj meghatározott életkor elérése és meghatározott szolgálati idő
megszerzése esetén járó társadalombiztosítási ellátás. A törvény különbséget tesz
öregségi teljes, és öregségi résznyugdíj között. Az öregségi teljes nyugdíjhoz a korhatár betöltése mellett legalább húszévi szolgálati idő szükséges. Az öregségi résznyugdíjhoz a korhatár betöltése mellett legalább tizenöt év szolgálati idő megléte kell.
1.1. Az öregségi nyugdíj jogosultság szabályai
A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíj korhatára annak, aki1
a) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap, c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap, e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap, g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.
A férfiak és nők 62 évre felemelt korhatára 2010-től fokozatosan 65 évre emelkedik, az első érintett az 1952-ben született korosztály.
Öregségi teljes nyugdíj
Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki
a) a születési évének megfelelő öregségi nyugdíj korhatárt (öregségi nyugdíjkorhatár)
betöltötte, és
b) legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint
c) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll.
Öregségi résznyugdíj
Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki
a) az öregségi nyugdíj korhatárt betöltötte, és
b) legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik, valamint
c) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi résznyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll.
1 Tny. 18. §.
1.2. Nyugdíj életkortól függetlenül 40 év jogosultsági idővel
2011. január 1-jétől öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki
a) legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és
b) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) – b) és e) – g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.
Ilyen jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy
azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.
Az öregségi teljes nyugdíj azonban nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat
állapítottak meg, a harminc évet. Ez a harminckét, illetve harminc év jogosultsági idő, ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt, egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. Törvény (Cst.) 12. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek.
1.3. A nyugdíj szüneteltetése
Korhatár előtti nyugdíj 2012. január 1-jétől már csak a nők 40 évi jogosultsági idejére alapozott öregségi nyugdíj lehet. Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött öregségi teljes nyugdíjban részesülő ilyen nő2 a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll (egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat),
és az általa fizetendő nyugdíj járulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-
éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek
a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Ha a fizetendő nyugdíj járulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást3 – a jogalap nélkül felvett ellátásokra vonatkozó szabály alkalmazásával – vissza kell fizetni.
Amikor ezt a kereseti korlátot 2008. január 1-jével a korhatárt be nem töltött nyugdíjas személyekre nézve bevezették, született egy átmeneti szabály, miszerint a kereseti korlátozás nem vonatkozik azokra, akik 2008. január 1-je előtt nyugdíjba
2 Ideértve azt a nőt is, akinek korábbi nyugdíját a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja alapján ilyen jogcímen folyósítják tovább.
3 A Tny. 84. § alkalmazásával.
mentek. Ezt az átmeneti szabályt azonban 2012. január 1-jével hatályon kívül helyezték!
A korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII.
törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja szerint annak a korhatár előtti öregségi nyugdíj -ban részesülő nőnek a korhatár előtti öregségi nyugdíját, aki 2011. december 31-én rendelkezett a nők 40 évi jogosultsági idejére alapozott öregségi nyugdíjhoz szükséges jogosultsági idővel, korábbi nyugdíját automatikusan átalakították ilyen jogcímű nyugdíjjá. Tehát ő továbbra is nyugdíjasnak számít! Ha ő kereső tevékenységet folytat, amíg a korhatárt be nem tölti, számolnia kell a fenti korlátozással, de azzal, ha 2007. december 31-én nyugellátásban részesült, akkor nála csak a 2012. június 30-át követően szerzett jövedelem vehető figyelembe.
2. A korhatár előtti öregségi nyugdíjak átalakítása
2011. december 31-ig hatályos Alkotmányunk 70/E. § (3) bekezdése szerint az ellátáshoz való jog a nyugellátás tekintetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki. Törvény az e korhatárt be nem töltött személynek is nyugellátást állapíthat meg. Az általános
öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben
meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető. Ennek szellemében született a korhatár előtti
öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény. A törvény biztosítja a korábban már megállapított ellátások további, más jogcímen történő folyósítását, a jogszerzések lezárását, és a szerzett jogok érvényesítésének lehetőségét is. Az érintett ellátások a következők:
- az előrehozott öregségi nyugdíj, a csökkentett összegű előrehozott öregségi
nyugdíj,
- a korkedvezményes nyugdíj,
- a bányásznyugdíj,
- a művésznyugdíj,
- a polgármesterek korhatár előtti öregségi nyugdíja,
- az országgyűlési és európai parlamenti képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíja,
- a korengedményes nyugdíj (civil korai nyugdíj),
- valamint a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományának
(fegyveresek) szolgálati nyugdíja.
Ezek az ellátások 2012. január 1-jétől megszűntek, a már megállapított ellátásokat korhatár előtti ellátásként, föld alatt végzett bányászati tevékenység esetén átmeneti bányászjáradékként, illetve fegyveresek esetében szolgálati járandóságként kell továbbfolyósítani, és 2012. január 1-jétől ugyanilyen ellátást kell megállapítani azoknak is, akik az ellátásra a jogot már megszerezték. A föld alatt végzett bányászati tevékenység esetén a bányásznyugdíj helyébe lépő átmeneti bányászjáradékra a továbbiakban is lehet jogot szerezni. Külön törvény alapján a jövőben balettművészeti
életjáradék is megállapítható.
A törvény a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíjkedvezményét nem érinti, azt továbbra is öregségi nyugdíjként kell folyósítani.
A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság és az átmeneti bányászjáradék, a
balettművészeti életjáradék társadalombiztosítási szempontból nem minősül nyugellátásnak, de sok esetben osztja annak sorsát: például az ilyen ellátásban részesülő személyek egészségügyi szolgáltatásra jogosultak lesznek.
A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság és az átmeneti bányászjáradék, a
balettművészeti életjáradék mellett a korhatár előtti öregségi nyugdíjakra vonatkozó korábbi szabályokhoz hasonlóan lehet munkát vállalni azzal, hogy a szabályokat fél év felkészülési idő után a 2008. előtt korai nyugdíjba vonult személyekre is alkalmazni kell.
2.1. A korhatár előtti ellátásokra vonatkozó általános szabályok
A törvény alkalmazásában
a) Biztosítással járó jogviszony:
- A Tbj. szerinti munkaviszony, szövetkezeti tagsági jogviszony, a kiegészítő tevékenységnek nem minősülő egyéni és társas vállalkozói jogviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony,4
- a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén EGT - államban fennálló, a fentieknek megfelelő jogviszony.
- a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy
esetén – ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik – a szerződő államban fennálló, a fentieknek megfelelő jogviszony;
b) EGT - állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Unió és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.
c) Korhatár előtti öregségi nyugdíj: az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személynek járó
- előrehozott öregségi nyugdíj,
- csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj,
- korkedvezményes nyugdíj,
- bányásznyugdíj,
- korengedményes nyugdíj,
- az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíj jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján megállapított
öregségi nyugdíj,
- a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj,
4 Nem tartozik ide: szakközépiskolai tanuló, álláskeresési támogatásban részesülő, egyházi személy, őstermelő!
- az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj,
- az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény
2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított
öregségi nyugdíj,
- szolgálati nyugdíj.
A korhatár előtti öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság kezdő napja: az a nap, amelytől kezdődően a korhatár előtti öregségi nyugdíjat, a korhatár előtti ellátást, illetve a szolgálati járandóságot megállapítják. Nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülő személy: az a személy, akinek nyugdíjat, korhatár előtti ellátást, illetve szolgálati járandóságot folyósítanak, vagy akinek a nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetik. Öregségi nyugdíjkorhatár: a Tny.) szerinti öregségi nyugdíjkorhatár.
Rendszeres pénzellátás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátás az
özvegyi nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátások, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások kivételével.
A korhatár előtti ellátást és a szolgálati járandóságot a jogszabályokban meghatározott nyugdíjmegállapító szervek állapítják meg és a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja. Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik, az igényérvényesítésre, a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság megállapítására, folyósítására, a szolgálati idő meghatározására és számítására, a korhatár előtti ellátás igénybevételéhez szükséges, foglalkozáshoz kötött kedvezményre jogosító idő, korkedvezményes idő megállapítására, a jogorvoslatra, az eljárási költségek viselésére, a jogalap nélküli ellátás visszafizetésére és megtérítésére, a késedelmi kamat megtérítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és fizetési kedvezmény engedélyezésére, a végrehajtásra, valamint az adatkezelésre az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol az
öregségi nyugdíjra vonatkozó szabály nyugellátást vagy nyugdíjat említ, azon korhatár
előtti ellátást, illetve szolgálati járandóságot kell érteni.
A korhatár előtti ellátást és a szolgálati járandóságot a Tny. 62. §-a szerinti nyugdíjemelési szabályai szerint kell emelni.
Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a korengedményes
nyugdíj és a helyébe lépő korhatár előtti ellátás folyósítására és megszüntetésére, valamint a munkáltató fizetési kötelezettségére és a visszatérítésre az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokon túl a korengedményes nyugdíjazásról szóló
181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet és a korengedményes nyugdíjba vonulás
lehetőségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseit is megfelelően kell alkalmazni.
Bizonyos esetekben (amikor a korábbi ellátás más néven, de változatlan összegben kerül folyósításra) a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, és a továbbfolyósításról,
illetve a korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság folyósított összegének módosításáról nem hoz külön döntést. Nem születik tehát határozat!
2.2. A korhatár előtti öregségi nyugdíj továbbfolyósítása
Korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem
állapítható meg. A 2012. január 1-jét megelőző kezdő naptól megállapításra kerülő korhatár előtti öregségi nyugdíj megállapítására a korhatár előtti öregségi nyugdíj kezdő napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.
2012. január 1-jétől – a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével5 növelt összegben
– öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani
a) az 1949. évben vagy azt megelőzően született korhatár előtti nyugdíjban (ide nem
értve a szolgálati nyugdíjat) részesülő személynek ezt a nyugdíját,
b) az 1954. évben vagy azt megelőzően született, szolgálati nyugdíjban részesülő
személynek a szolgálati nyugdíj csökkentések nélküli teljes összegét,
c) annak a korhatár előtti öregségi nyugdíjban részesülő nőnek a korhatár előtti
öregségi nyugdíját, aki 2011. december 31-én rendelkezik 40 évi jogosultsági idővel, az öregségi nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok figyelembevételével.
Ezek a nyugdíjak tehát egyszerűen átalakultak, vagy maradtak öregségi nyugdíjak! Ha a b) pont szerinti esetben a jogosult 2011. december 31-én a fegyveres szervek
hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) vagy a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (Hjt.) szerinti szolgálati viszonyban áll, a szolgálati nyugdíj összegét a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szabályai szerint 2011. december 31-ével újra meg kell állapítani, és ha ez az összeg magasabb, mint a szolgálati nyugdíj 2011 decemberére járó havi összege, ezt az
összeget kell 2012. január 1-jétől – a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt
összegben – öregségi nyugdíjként továbbfolyósítani az öregségi nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok figyelembevételével.
A c) pont szerinti feltétel fennállásáról a nyugdíjmegállapító szerv értesítette a
nyugdíjfolyósító szervet. A 40 évi jogosultsági időre tekintettel megállapított öregségi nyugdíjat e törvény rendelkezései nem érintik, azt továbbra is öregségi nyugdíjként kell folyósítani.
Az átalakulás a nyugdíjkorhatárt legkésőbb 2011. december 31-ig betöltő
civileket és az 57. életévüket betöltő fegyvereseket csak annyiban érinti, hogy ellátásukat egységesen öregségi nyugdíjként (és nem például szolgálati nyugdíjként) kell folyósítani. Továbbra is nyugdíjas marad az a nő, aki a 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíj kedvezmény feltételeit teljesíti, de mivel korábban ez a konstrukció nem létezett, más jogcímen vonult nyugdíjba. Annak sincs akadálya, hogy az a nő, akinek a nyugdíja most átalakul, de keresőtevékenységgel megszerzi a nyugdíj kedvezményhez szükséges 40 év jogosultsági időt, még a nyugdíjkorhatár betöltése előtt nyugdíjba mehessen.
A fegyveresekre vonatkozó hatályos szabályokban meghatározott jogok biztosítása érdekében a törvény elrendeli a nyugdíj újraszámítását azoknak a
5 4,2 százalék.
reaktivált fegyvereseknek, akik 57. életévüket már betöltötték. A továbbiakban ezek a személyek a keresőtevékenységükkel a civilekhez hasonlóan nyugdíj növelésre szereznek jogot.
2012. január 1-jétől – ide nem értve a nők 40 évi jogosultsági idejét, az átmeneti bányászjáradék és a balettművészeti életjáradék esetét – az 1950. évben vagy azt követően született,
a) korhatár előtti öregségi nyugdíjban részesülő személynek (az országgyűlési képviselő és a szolgálati nyugdíj kivételével) a korhatár előtti öregségi nyugdíját a
2012. januári nyugdíj emelés mértékével növelt összegben,
b) az országgyűlési képviselőként korhatár előtti öregségi nyugdíjban részesülő
személynek a korhatár előtti öregségi nyugdíját az alább tárgyalt csökkentéssel és a
2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben, korhatár előtti ellátásként kell továbbfolyósítani,
Az országgyűlési képviselő korhatár előtti öregségi nyugdíj helyébe lépő korhatár
előtti ellátás továbbfolyósított összegét úgy kell meghatározni, hogy a jogosultnak
2011 decemberére járó korhatár előtti öregségi nyugdíj havi összegét csökkenteni kell a személyi jövedelemadó mértékével. Ha a személyi jövedelemadó mértéke megváltozik, a csökkentett korhatár előtti ellátás folyósított összegét módosítani kell. Ha az így csökkentett korhatár előtti ellátásban részesülő személy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott családi kedvezmény igénybevételére, illetve – a jogosultat megillető családi kedvezmény – megosztással történő érvényesítésére jogosult vagy összevont adóalapba tartozó jövedelem szerzése esetén jogosult lenne, de a családi kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelem adóalapja terhére – házastárssal, élettárssal megosztva sem – nem vagy csak részben érvényesíthető, az állami adóhatóság igazolása alapján a családi kedvezményre vagy annak adóalap-kedvezményként nem érvényesíthető részére az adó mértékével megállapított összeg a korhatár előtti ellátás csökkentésével szemben
érvényesíthető.
Az 1950-ben vagy azt követően született személyek civil korai nyugdíjait – a nők
40 jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíj kedvezménye, valamint az átmeneti bányászjáradékká alakuló bányász nyugdíj kivételével – korhatár előtti ellátásként kell továbbfolyósítani. Ez alól csak az országgyűlési képviselők korhatár előtti kedvezményes nyugdíja jelent kivételt, mert azt a mindenkori személyi jövedelemadó mértékével csökkentett összegben kell korhatár előtti ellátásként továbbfolyósítani. A csökkentéssel szemben érvényesíthető a családi személyi jövedelemadó kedvezmény.
2012. január 1-jétől az 1955. évben vagy azt követően született, szolgálati nyugdíjban részesülő személynek a szolgálati nyugdíját az alábbi csökkentés mellett és a 2012. januári nyugdíj emelés mértékével növelt összegben szolgálati járandóságként kell továbbfolyósítani. A szolgálati járandóság továbbfolyósított összegét úgy kell meghatározni, hogy a jogosultnak 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíj havi
összegét – törvényben foglal kivételekkel – csökkenteni kell a személyi jövedelemadó mértékével. A szolgálati járandóság összege nem csökkenhet a 2011. december 31-én hatályos kötelező legkisebb munkabér 150 százaléka alá, ha a jogosultnak 2011
decemberére járó szolgálati nyugdíj havi összege – a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok alapján csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíj kivételével – ezt az összeget meghaladta. Nem csökkenthető a szolgálati járandóság
összege, ha
a) a szolgálati viszony megszüntetésére egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt került sor és az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegét a jogviszony megszüntetésekor a Hszt.
180. §-a vagy a Hjt. 201. §-a alapján minősítő határozattal megállapították,
b) a 2011. decemberére járó szolgálati nyugdíj – a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok alapján csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíj kivételével – nem haladta meg a 2011. december 31-én hatályos kötelező legkisebb munkabér havi összegének 150 százalékát, vagy
c) a jogosult önkéntes tartalékos szerződést kötött, a szerződés megkötését követő
hónap első napjától a szerződés megszűnése hónapjának utolsó napjáig.
Ha a személyi jövedelemadó mértéke megváltozik, a csökkentett szolgálati járandóság folyósított összegét módosítani kell. Ha a csökkentett szolgálati járandóságban részesülő személy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott családi kedvezmény igénybevételére, illetve – a jogosultat megillető családi kedvezmény – megosztással történő érvényesítésére jogosult vagy összevont adóalapba tartozó jövedelem szerzése esetén jogosult lenne, de a családi kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelem adóalapja terhére – házastárssal, élettárssal megosztva sem – nem vagy csak részben érvényesíthető, az állami adóhatóság igazolása alapján a családi kedvezményre vagy annak adóalap-kedvezményként nem
érvényesíthető részére az adó mértékével megállapított összeg a szolgálati járandóság csökkentésével szemben érvényesíthető.
Az 1955-ben vagy azt követően született fegyveresek részére a decemberi szolgálati nyugdíjat 2012-től a nyugdíj emelés mértékével növelt, de a személyi jövedelemadó mindenkori mértékének megfelelően csökkentett összegben, szolgálati járandóságként kell tovább folyósítani, azzal, hogy a szolgálati járandóság nem csökkenhet a decemberi minimálbér másfélszerese alá. A csökkentéssel szemben érvényesíthető a családi személyi jövedelemadó kedvezmény.
Nem kell csökkenteni a szolgálati járandóságot, ha a szolgálati viszonyt egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt szüntették meg, és az ezt megalapozó balesetnek vagy betegségnek a szolgálati kötelmekkel való
összefüggését megállapították, ha a szolgálati nyugdíj nem haladta meg a
minimálbér másfélszeresét, vagy ha a jogosult önkéntes tartalékos szerződést kötött. Az utóbbi mentességi ok természetesen nem csak azokra vonatkozik, akik a szerződésüket 2011. évben idén megkötik, hanem azokra is, akik később kerülnek
önkéntes tartalékos állományba.
Aki korhatár előtti öregségi nyugdíj mellett 2012. január 1-je előtt a 0,5 százalékos nyugdíj növelésre jogot szerzett, ezt a jogát korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság esetén is érvényesítheti az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával.
A jogszerzések lezárása érdekében a törvény úgy rendelkezik, hogy a korhatár előtti nyugellátás mellett folytatott munkavégzés alapján nyugdíj növelésre 2012. január 1-je előtt megszerzett jog érvényesítésére benyújtott kérelemre a korhatár előtti ellátást, illetve a szolgálati járandóságot is növelni kell. A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság mellett végzett keresőtevékenységgel egyébként az érintettek – mivel nem nyugdíjasok – nem nyugdíj növelésre lesznek jogosultak, hanem szolgálati időt szereznek, mint bármely más biztosított.
2.3. Korhatár előtti nyugdíj ellátás megállapítása
Új ellátásként – 2011. december 31-ét követő kezdő naptól – korhatár előtti nyugdíj ellátásra jogosult
a) az, aki 2011. december 31-éig az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott
öregségi nyugdíj igénybevételéhez a Tny. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint szükséges életkort betöltötte, és szolgálati időt megszerezte,
b) az az 1953. évben született nő, aki 59. életévét betöltötte és a korhatár előtti ellátás
kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig legalább 37 év szolgálati időt szerzett,
c) az, aki a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig a Tny. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett,
d) az, aki 2011. december 31-éig a bányásznyugdíjról szóló 150/1991. (XII. 4.) Korm.
rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint a bányásznyugdíjra való jogosultságot megszerezte,
e) az, aki 2011. december 31-éig az egyes művészeti tevékenységeket folytatók
öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett,
f) az, aki esetében a biztosítással járó jogviszonyának megszüntetéséhez szükséges egyoldalú jognyilatkozatot 2012. január 1-jét megelőzően a másik féllel írásban közölték, vagy a jogviszonyt megszüntető megállapodást 2012. január 1-jét megelőzően írásban megkötötték, feltéve, hogy a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő nap 2012. évben van, és a jogosult a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő napon a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint előrehozott, csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjra, bányásznyugdíjra, korengedményes nyugdíjra, vagy művésznyugdíjra lett volna,
feltéve, hogy a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a korhatár előtti ellátás kezdő napján biztosítással járó jogviszonyban nem
áll, átmeneti bányászjáradékra vagy balettművészeti életjáradékra nem jogosult, és a korhatár előtti ellátás kezdő napján rendszeres pénzellátásban nem részesül.
A c) pont szerinti esetben a jogosult a korhatár előtti ellátást az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt annyi évvel kérheti, ahány év korkedvezményt a Tny.
2011. december 31-én hatályos szabályai szerint
a) a korhatár előtti ellátás kezdő napját megelőző napig szerzett, ha a korhatár előtti ellátás kezdő napja 2012. évben van,
b) az a) pontban nem említett esetben 2012. december 31-éig szerzett.
2011. december 31-ét követően korhatár előtti nyugellátás már nem állapítható
meg, de akik korábban előrehozott, vagy csökkentett összegű előrehozott
öregségi nyugdíjra jogot szereztek, korhatár előtti ellátás megállapítását kérhetik. Szintén korhatár előtti ellátást igényelhet az az 1953-ban született nő, aki 2012. december 31-éig legalább 37 év szolgálati időt szerez. Korkedvezményre 2012. december 31-éig változatlan feltételek mellett lehet jogot szerezni, és azt bármikor lehet korhatár előtti ellátásként érvényesíteni.
Lehetnek olyan 1952 után született nők és 1951 után született férfiak, akik korkedvezményre és előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra egyaránt jogot szereztek, ezért 2011 végéig elmehetnének előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjba. A szabályozás lehetővé teszi, hogy ezt a jogukat továbbra is érvényesíthessék.
Bányásznyugdíjra és művésznyugdíjra a hatályos feltételek mellett 2011. december 31-éig lehet jogot szerezni. E kedvezmények alapján az igény korhatár előtti ellátásként továbbra is érvényesíthető. Alkotmányossági szempontból jelent garanciát az a szabály, amely szerint korhatár előtti ellátást igényelhet, aki esetében a foglalkoztatási jogviszony megszűnése e 2011. évben már folyamatban van (pl. a felmondást közölték a másik féllel, a közös megegyezés már létrejött), és az érintett a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő napon, 2012-ben korhatár előtti öregségi nyugdíjra lett volna jogosult.
A törvény szerint az új megállapítású korhatár előtti ellátásokat a megállapításkori nyugdíj szabályok szerint kell kiszámítani. Amennyiben az igénylő a nyugdíj szabályok szerint csökkentett összegű nyugdíjra lett volna jogosult, a korhatár előtti ellátás is csökkentésre kerül (a 2012. előtt hatályos rendelkezések alapján).
2.4. A szolgálati járandóság megállapítása
Új megállapítású szolgálati járandóságra jogosult 2011. december 31-ét követő
kezdő naptól, az a személy,
a) akivel a Hszt., illetve a Hjt. alapján a felmentését, nyugállományba helyezését
2012. január 1-jét megelőzően írásban közölték, ha a szolgálati viszony megszűnését követő napon a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szabályai alapján folyósított szolgálati nyugdíjra lett volna jogosult,
b) aki 2011. december 31-én a Hszt. vagy a Hjt. 2012. január 1-jét megelőzően
hatályos szabályai, vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos
állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet alapján megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült, ha a szolgálati nyugdíj jogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje
2011. december 31-én eléri a 25 évet, beleszámítva a szolgálati időbe a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban eltöltött időt is, vagy
c) aki 1954-ben vagy azt megelőzően született, 2011. december 31-én a Hszt. vagy a
Hjt. szerinti szolgálati viszonyban állt, és a szolgálati nyugdíj jogosultság
szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje 2011. december 31-én eléri a 25
évet,
feltéve, hogy a szolgálati járandóság kezdő napjáig az öregségi nyugdíj korhatárt nem töltötte be, a szolgálati járandóság kezdő napján biztosítással járó jogviszonyban nem
áll, és a szolgálati járandóság kezdő napján rendszeres pénzellátásban nem részesül.
Új megállapítású szolgálati járandóságra a törvény szerint az jogosult, akivel a Hszt. vagy a Hjt. alapján a felmentést, illetve a nyugállományba helyezésről szóló döntést 2012. január 1-je előtt közölték, és a felmentési idő leteltét követően szolgálati nyugdíjra lett volna jogosult. Szintén megállapítható lesz
2011. december 31-ét követő kezdő naptól szolgálati járandóság annak, aki a fegyveresek jogállási törvényei szerint megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, és azt felülvizsgálat eredménye folytán meg kell szüntetni. Ebben az esetben a szolgálati járandóság megállapításának további feltétele, hogy az igénylő – a fegyveresek korábbi számítási szabályainak megfelelően a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának tartamát is figyelembe véve – 2011. december 31-éig legalább 25 év szolgálati viszonyt tudjon igazolni.
A fegyveres szerveknél nem túl nagy számban, de többségében fontos beosztásban dolgoznak olyanok, akik eddig nem éltek a szolgálati nyugdíjba vonulás lehetőségével és az eddigi felső korhatáron túl teljesítenek szolgálatot. Esetükben (a c pont szerint) indokolt és célszerű a váromány közelségére tekintettel biztosítani annak lehetőségét, hogy amennyiben az öregségi nyugdíj korhatár elérése előtt szolgálati viszonyukat valamilyen okból meg kell szüntetni, a szolgálati járandóság megállapításával méltányos ellátásra legyenek jogosultak az öregségi nyugdíj folyósításának megkezdéséig.
Az a) és c) pont alapján megállapított szolgálati járandóság összegét a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szabályainak és az előbb említett csökkentési korlátok megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. Az új megállapítású szolgálati járandóság összegének számítási alapját felmentés esetén a szolgálati nyugdíj jelenleg hatályos szabályai szerint számított összeg, míg rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj megszüntetése esetén a megszüntetett nyugdíj összege képezi. Az így kiszámított összeget kell szükség szerint csökkenteni.
2.5. A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság folyósításának szüneteltetése
A korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy keresőtevékenységére az 1.3. pont alatti szabályokat kell megfelelően alkalmazni [éves keretösszeg: minimálbér 18-szorosa]. Ha a korhatár előtti öregségi nyugdíjat 2008. január 1-jét megelőző kezdő naptól állapították meg, csak a 2012. június 30-át követően szerzett jövedelem vehető figyelembe.
A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság melletti munkavégzés szabályai megegyeznek a korhatár előtti öregségi nyugdíjakra vonatkozó szabályaival. E szerint, ha a nyugdíj járulék alapja egy naptári évben meghaladja a minimálbér 18-szorosát, a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósítását az év végéig szüneteltetni kell. A korábbi szabályokhoz képest az a különbség, hogy a szüneteltetés
szabályait a 2008. január 1-jét megelőzően korhatár előtti nyugdíjba vonult, a nyugdíjkorhatárt még be nem töltött személyek esetében is alkalmazni kell. Annak érdekében, hogy az érintetteknek legyen elegendő felkészülési idejük, esetükben csak a 2012. június 30-át követően elért jövedelmet kell figyelembe venni.
A szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell, ha a jogosult a Hszt. 64. § (5) bekezdése, 264/C. § (1) bekezdés c) pontja vagy a Hjt. 69. § (5) bekezdése alapján kérelmezi. Ilyen esetben a szolgálati járandóság a jogosult kérelmére csak akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja a szolgálati viszony megszűnését.
A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell azokra a hónapokra, amikor a jogosult álláskeresési járadékban részesül. A korhatár előtti ellátásban vagy a szolgálati járandóságban részesülő személy a keresőtevékenységével álláskeresési járadékra is jogot szerezhet. A törvény az állami ellátások párhuzamosságának kiszűrése érdekében előírja, hogy az álláskeresési járadék folyósítása mellett a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság nem folyósítható.
A szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell, ha a jogosult a szolgálati jogviszonyának időtartama alatt
a) öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekményt, vagy
b) öt évet el nem érő szabadságvesztéssel büntetendő szándékos testi sértés [Btk. 170.
§ (2) bekezdés], személyi szabadság megsértése [Btk. 175. § (1) bekezdés], emberkereskedelem [Btk. 175/B. § (1) bekezdés], embercsempészés [Btk. 218. § (1) bekezdés], hivatali visszaélés (Btk. 225. §), bántalmazás hivatalos eljárásban [Btk. 226. § (1) bekezdés], vesztegetés [Btk. 251. § (1) bekezdés, 253. § (1) bekezdés, 254. § (1) bekezdés], befolyás vásárlása (Btk. 256/A. §), vesztegetés nemzetközi kapcsolatban [Btk. 258/B. § (1) bekezdés, 258/C. § (1) bekezdés], vagy befolyással üzérkedés és befolyás vásárlása nemzetközi kapcsolatban [Btk. 258/E.
§ (2) bekezdés] bűncselekményt követett el, és az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült.
Amennyiben a korhatár előtti öregségi nyugdíj folyósítását 2011. decemberében a jogosult kérésére szüneteltetik, a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósítását is szüneteltetni kell, amíg a jogosult az újbóli folyósítást nem kéri. Reaktiválás esetén a szolgálati járandóság csak akkor folyósítható újból, ha a jogosult a szolgálati viszony megszűnését igazolja. A szüneteltetést követően a korhatár előtti ellátást és a szolgálati járandóságot az időközi nyugdíj emelésekkel növelt összegben kell újból folyósítani.
2.6. A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság megszűnése
A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság megszűnik, ha a) a jogosult meghal,
b) a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti,
c) a jogosult részére 40 év jogosultsági időre tekintett állapítanak meg öregségi nyugdíjat,
d) a nyugdíjmegállapító szerv a jogosult kérelmére megszünteti, vagy
e) a nyugdíjmegállapító szerv bejelentés nélküli foglalkoztatás miatt, vagy korengedményes nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátás esetén a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet, illetve a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról szóló
283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezései
által meghatározott esetben hivatalból megszünteti.
Ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,
a) a nyugdíj megállapító szerv a korhatár előtti ellátást, illetve a szolgálati járandóságot a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónaptól megszünteti, és
b) a jogosultnak – ha a jogosult a korhatár előtti ellátásban, illetve a szolgálati
járandóságban kevesebb, mint egy éve részesül – a folyósított korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság teljes összegének megfelelő összeget, egyéb esetben a korhatár előtti ellátásnak, illetve a szolgálati járandóságnak a megszüntetést megelőző egy évben folyósított összegének megfelelő összeget kell fizetnie.
Akinek korhatár előtti ellátása vagy szolgálati járandósága megszűnik, annak korhatár előtti ellátás és szolgálati járandóság ismételten nem állapítható meg.
A törvény szerint a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság a jogosult kérelmére is megszüntethető, ellentétben a nyugdíjakkal. Meg kell szüntetni a korhatár előtti ellátást és a szolgálati járandóságot akkor is, ha a jogosult bejelentés nélkül végez munkát. Ebben az esetben további szankció, hogy a folyósított korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság folyósított, de legfeljebb egy évi összegét is meg kell fizetnie.
2.7. A korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyek öregségi nyugdíja
Amennyiben a korhatár előtti ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a korhatár előtti ellátásnak (csökkentett ellátás esetén a csökkentés nélküli) összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. Ha a szolgálati járandóságban részesülő személy az
öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a
szolgálati járandóság csökkentések nélküli teljes összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. Az öregségi nyugdíj ily módon történő folyósítása esetén a nyugdíjas – a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül – a nyugdíjmegállapító szervtől kérheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását, ha a korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülés időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett. Az öregségi nyugdíj összegét – az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától kezdődően – abban az esetben lehet ismételten megállapítani, ha az így megállapított öregségi nyugdíj a magasabb,
A korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy halála
esetén a hozzátartozói nyugellátások megállapítása során az imént mondottakat
megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ahol a szabály az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését említi, azon az elhunyt jogszerző halálát kell érteni.
2.8. A szolgálati nyugdíj rögzítése
A szolgálati nyugdíj összegét 2011. december 31-ével, a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szolgálati nyugdíj megállapítási szabályai szerint, 2012. december 31-éig – annak folyósítása nélkül – meg kell állapítani, illetve újból meg kell állapítani (nyugdíjrögzítés) annak, aki
a) 2011. december 31-én a Hszt., illetve a Hjt. szerinti hivatásos állomány tagja, és
b) a szolgálati nyugdíj jogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje
2011. december 31-én eléri a 25 évet.
Azoknak a személyeknek, akik folyósítás nélkül megállapított vagy rögzített szolgálati nyugdíjjal rendelkeznek, az öregségi nyugdíj megállapítása során kérelemre a megállapított vagy rögzített szolgálati nyugdíjnak az időközi nyugdíjemelésekkel növelt összegét, több megállapított vagy rögzített szolgálati nyugdíj esetén a magasabb összeget kell öregségi nyugdíjként megállapítani, továbbfolyósítani, és ezt az összeget kell a hozzátartozói nyugellátások megállapítása során figyelembe venni.
2.9.. A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság fedezete
A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság költségeinek, valamint a korhatár előtti ellátással és a szolgálati járandósággal kapcsolatos végrehajtási költségek fedezetét a központi költségvetés biztosítja.
E törvény rendelkezéseire hivatkozással a 2011. december 31-én hatályos
szabályokban foglaltakhoz képest a korengedményes nyugdíjra megállapodást megkötő munkáltató fizetési kötelezettsége nem növelhető és a munkáltató visszatérítésre nem tarthat igényt.
2.10. Egyéb ellátást érintő szabályok
Átmeneti bányászjáradékra – a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény VI. RÉSZE szerint – a jövőben is lehet jogosultságot szerezni. Átmeneti bányászjáradékra jogosult az a személy, aki
a) bányavállalkozónál földalatti munkakörben
– legalább huszonöt év, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint figyelembe vehető szolgálati időt szerzett, vagy
– legalább 5000 – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint
szolgálati időként figyelembe vehető – műszakot töltött el azzal, hogy a mecseki ércbányászatban elért műszakszámnak az 1,67-szeresét, a mecseki szénbányászatban elért műszakszámnak pedig az 1,25-szörösét kell a műszakszám meghatározása során figyelembe venni,
b) az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be,
c) azon a napon, amelytől kezdődően az átmeneti bányászjáradékot megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és
d) azon a napon, amelytől kezdődően az átmeneti bányászjáradékot megállapítják, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásban – az özvegyi nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátások, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások kivételével – nem részesül.
2012. január 1-jétől – a 2012. januári nyugdíj emelés mértékével növelt összegben –
átmeneti bányászjáradékként kell továbbfolyósítani annak az 1950. évben vagy azt követően született, bányásznyugdíjban részesülő, a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011.
évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontjának hatálya alá nem tartozó személynek a bányásznyugdíját, aki 2011. december 31-én rendelkezik az (1) bekezdésben meghatározott szolgálati idővel vagy műszakszámmal, az átmeneti bányászjáradék szüneteltetésére vonatkozó szabályok figyelembevételével.
Az átmeneti bányászjáradékot a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997.
évi LXXXI. törvény 62. §-ában foglaltak szerint kell emelni.
Ha törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik, az igényérvényesítésre, az átmeneti bányászjáradék megállapítására, folyósítására, a szolgálati idő meghatározására és számítására, az átmeneti bányászjáradékra jogosító idő megállapítására, a jogorvoslatra, az eljárási költségek viselésére, a jogalap nélküli ellátás visszafizetésére és megtérítésére, a késedelmi kamat megtérítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és fizetési kedvezmény engedélyezésére, a végrehajtásra, valamint az adatkezelésre az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabály nyugellátást vagy nyugdíjat említ, azon átmeneti bányászjáradékot kell érteni.
Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik, az átmeneti bányászjáradék szüneteltetésére, megszűnésére és fedezetére, a megszűnéssel kapcsolatos jogkövetkezményekre, valamint az átmeneti bányászjáradékban részesülő személyek öregségi nyugdíjára a korhatár előtti ellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol a korhatár előtti ellátásra vonatkozó szabály korhatár előtti ellátást említ, azon átmeneti bányászjáradékot kell érteni.
Az egyes művészeti tevékenységet folytatók korhatár előtti nyugdíja megszűnt, de a balettművészek a jövőben is jogosultságot szerezhetnek – az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény V. Fejezete szerint – balettművészeti életjáradékra. Balettművészeti életjáradékra az jogosult, aki
a) a Magyar Nemzeti Balettnál, a Győri Balettnál, a Pécsi Balettnál, a Szegedi Kortárs
Balettnál vagy ezek jogelődjeinél összesen legalább huszonöt éven át – ide nem
értve a képzés idejét – magántáncosi vagy tánckari tevékenységet főfoglalkozásszerűen folytatott,
a) legalább huszonöt év szolgálati időt szerzett,
b) az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be,
c) azon a napon, amelytől kezdődően a balettművészeti életjáradékot megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és
d) azon a napon, amelytől kezdődően a balettművészeti életjáradékot megállapítják, a
szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásban – az özvegyi nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátások, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások kivételével – nem részesül.
2012. január 1-jétől – a 2012. januári nyugdíj emelés mértékével növelt összegben – balettművészeti életjáradékként kell továbbfolyósítani annak az 1950. évben vagy azt követően született, az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján öregségi nyugdíjban részesülő, és a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontjának hatálya alá nem tartozó személynek az öregségi nyugdíját, aki
2011. december 31-én rendelkezik az a) pontban meghatározott feltétellel.
A balettművészeti életjáradékot a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997.
évi LXXXI. törvény 62. §-ában foglaltak szerint kell emelni. Ha törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik, az igényérvényesítésre, a balettművészeti életjáradék megállapítására, folyósítására, a szolgálati idő meghatározására és számítására, a balettművészeti életjáradékra jogosító idő megállapítására, a jogorvoslatra, az eljárási költségek viselésére, a jogalap nélküli ellátás visszafizetésére és megtérítésére, a késedelmi kamat megtérítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és fizetési kedvezmény engedélyezésére, a végrehajtásra, valamint az adatkezelésre az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabály nyugellátást vagy nyugdíjat említ, azon balettművészeti életjáradékot kell érteni.
Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet másként nem
rendelkezik, a balettművészeti életjáradék szüneteltetésére, megszűnésére és fedezetére, valamint a balettművészeti életjáradékban részesülő személyek öregségi nyugdíjára a korhatár előtti ellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol a korhatár előtti ellátásra vonatkozó szabály korhatár előtti ellátást említ, azon művészjáradékot kell érteni.
Összefoglalás
A korhatár előtt ellátások átalakítását tömören az alábbi táblázatok alapján tekinthetjük át.
2012. I. 1-jétől nyugdíj emelés mértékével növelten öregségi nyugdíj lett
a) az 1949. évben vagy azt megelőzően születettek korhatár előtti öregségi nyugdíja, b) az 1954. évben vagy azt megelőzően születettek szolgálati nyugdíja (csökkentés
nélkül),
c) annak a nőnek a nyugdíja, aki 2011. XII. 31-ig 40 év jogosultsági idővel szerezte azt.
Előrehozott öregségi nyugdíj csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj
2011. december 31-ét követő kezdő
naptól nem állapítható meg.
Korhatár előtti ellátásként kell továbbfolyósítani a nyugdíjemelés
mértékével növelt összegben.
Új megállapítás:
a) az, aki 2011. XII. 31-ig az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez a 2012. I. 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerint a szükséges életkort betöltötte, és szolgálati időt megszerezte,
b) az 1953. évben született nő, aki 59. életévét betöltötte és a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. XII. 31-éig legalább 37 év szolgálati időt szerzett,
c) akivel a jogviszonyt megszüntető egyoldalú jognyilatkozatot 2012. I. 1-jét
megelőzően írásban közölték (ide értve a közös megállapodást is), ha a megszűnés napja 2012. évben van, feltéve, hogy a 2011. XII. 31-én hatályos szabályok szerint ellátásra jogosult lett volna,
korhatár előtti ellátásra jogosult, ha biztosítással járó jogviszonyban nem áll,
rendszeres pénzellátásban nem részesül (aki csak ilyenre szerezhetett volna jogosultságot, csökkentéssel).
Korkedvezményes nyugdíj
2011. december 31-ét követő kezdő
naptól nem állapítható meg.
Korhatár előtti ellátásként kell továbbfolyósítani a nyugdíj emelés mértékével növelt összegben.
Új megállapítás:
Aki a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. XII. 31-éig a 2012. I.
1-jét megelőzően hatályos szabályok szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett, korhatár előtti ellátásra jogosult.
E korhatár előtti ellátás az öregségi nyugdíj korhatár betöltése előtt annyi évvel
kérhető, ahány év korkedvezményt a 2011. XII. 31-én hatályos szabályok szerint
a) a korhatár előtti ellátás kezdő napját megelőző napig szerzett, ha a korhatár előtti ellátás kezdő napja 2012. évben van,
b) az a) pontban nem említett esetben 2012. XII. 31-ig szerzett.
Bányász nyugdíj
2011. XII. 31-ét követő kezdő naptól nemállapítható meg.
Átalakult átmeneti bányászjáradékká, amelyre külön törvény szerint továbbra is
jogosultságot lehet szerezni.
Új megállapítás:
a) aki 2011. XII. 31-ig a bányásznyugdíjra való jogosultságot megszerezte,
b) akivel a jogviszonyt megszüntető egyoldalú jognyilatkozatot 2012. I. 1-jét megelőzően írásban közölték (ide értve a közös megállapodást is), ha a megszűnés napja 2012. évben van, feltéve, hogy a 2011. XII. 31-én hatályos szabályok szerint ellátásra jogosult lett volna,
korhatár előtti ellátásra jogosult, ha biztosítással járó jogviszonyban nem áll, átmeneti bányászjáradékra nem jogosult, rendszeres pénzellátást nem kap.
Korengedményes nyugdíj
Megszűnik, december 31-ét követő kezdőnaptól nem állapítható meg.
Korhatár előtti ellátásként kell továbbfolyósítani a nyugdíj emelés mértékével növelt összegben.
Emelése a nyugdíjra vonatkozó szabályok szerint történik. Keresőtevékenység – az
öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig – a korhatár előtti ellátásban részesülőkre vonatkozó korlátozás mellett végezhető.
A visszafoglalkoztatási tilalom fennmarad.
Az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíja
2011. december 31-ét követő kezdőnaptól nem állapítható meg.
Korhatár előtti ellátásként kell továbbfolyósítani a nyugdíjemelés
mértékével növelt összegben
Új megállapítás: aki 2011. XII. 31-ig az egyes művészeti tevékenységeket folytatók
öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló rendelt szabályai szerint öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett, korhatár előtti ellátásra jogosult.
A balettművész részére külön törvény szerint a jövőben balettművészeti életjáradék
jár.
Emelése a nyugdíjra vonatkozó szabályok szerint történik. Keresőtevékenység – az öregségi nyugdíj korhatár betöltéséig – a korhatár előtti ellátásban részesülőkre vonatkozó korlátozás mellett végezhető.
A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj
2011. december 31-ét követő kezdő
naptól nem állapítható meg.
Korhatár előtti ellátásként kell továbbfolyósítani a nyugdíjemelés mértékével növelt összegben
Emelése a nyugdíjra vonatkozó szabályok szerint történik. Keresőtevékenység – az
öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig – a korhatár előtti ellátásban részesülőkre
vonatkozó korlátozás mellett végezhető.
Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi
LVII. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj
2011. december 31-ét követő kezdő
naptól nem állapítható meg.
Korhatár előtti ellátásként kell továbbfolyósítani a nyugdíjemelés mértékével növelt összegben.
Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj
2011. december 31-ét követő kezdő
naptól nem állapítható meg.
A mindenkori személyi jövedelemadó mértékével csökkentett összegben kell korhatár előtti ellátásként továbbfolyósítani (a csökkentéssel szemben érvényesíthető a családi
személyi jövedelemadó kedvezmény)
Szolgálati nyugdíj
2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható meg.Szolgálati járandóságként kell továbbfolyósítani az 1955. évben vagy azt követően született szolgálati nyugdíját a nyugdíj emelés mértékével növelt összegben [az szja mértékével történő csökkentés mellett, de nem csökkenthet a minimálbér 150 %-a alá, (bizonyos esetekben nem lehet csökkentés)]
Új megállapítás szolgálati járandóságként:
a) akivel a felmentését, nyugállományba helyezését 2012. I. 1-jét megelőzően
írásban közölték, ha a felmentés leteltét követően a 2011. XII. 31-én hatályos szabályok alapján folyósított szolgálati nyugdíjra szerzett volna jogosultságot,
b) akinek 2011. XII. 31-én a 2012. I. 1-jét megelőzően hatályos szabályok alapján megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíját megszüntették, ha a szolgálati nyugdíj jogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje
2011. XII. 31-én eléri a 25 évet (beleszámítva a szolgálati időbe a rokkantsági,
baleseti rokkantsági nyugdíjban eltöltött időt is),
c) aki 1954-ben vagy azt megelőzően született és 2011. XII. 31-én szolgálati viszonyban állt, és a szolgálati nyugdíj jogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje 2011. XII. 31-én eléri a 25 évet,
szolgálati járandóságra jogosult feltéve, hogy a szolgálati járandóság kezdő napjáig az
öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a szolgálati járandóság kezdő napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és a szolgálati járandóság kezdő napján
rendszeres pénzellátásban nem részesül.
2.11. Eljárási szabályok
Hatáskör, illetékesség6
A korhatár előtti ellátás, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék megállapításával kapcsolatos hatósági ügyekben – fő szabályként – a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság jár el első fokon. Ettől eltérően a Központi Nyugdíjnyilvántartó és Informatikai Igazgatóság jár el első fokon
6 A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék eljárási szabályairól, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 333/2011. Korm. rendelet.
a) a szolgálati járandóság megállapításával kapcsolatos hatósági ügyekben, és
b) a korhatár előtti ellátás, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék megállapításával kapcsolatos hatósági ügyekben, ha
- a kérelmező utolsó biztosítással járó jogviszonya hivatásos szolgálati viszony volt,
- a korhatár előtti ellátást, a balettművészeti életjáradékot, illetve az átmeneti bányászjáradékot a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló európai uniós rendeletek vagy szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmények alkalmazásával kell megállapítani, vagy
- a kérelmező magyarországi lakóhellyel nem rendelkezik.
Külön miniszteri rendeletben kijelölt szerv jár el első fokon a szolgálati járandóság megállapítása esetén, ha a kérelmező, jogosult utolsó szolgálati viszonya a Magyar Honvédséggel vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal állt fenn.
A büntetőeljárásban részt vevők és az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjában részt vevő kérelmező esetén a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék megállapításával kapcsolatos ügyekben a Tanúvédelmi Szolgálat jár el első fokon.
Az ellátás megállapítása
Ha a felmentést, nyugállományba helyezést 2012. január 1-jét megelőzően írásban közölték, a szolgálati járandóság megállapítása hivatalból történik. A szolgálati járandóság megállapításának eljárására a 2011. december 31-én hatályos szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy
a) ahol a szolgálati nyugdíjra vonatkozó szabály szolgálati nyugdíjat említ, azon szolgálati járandóságot kell érteni, és
b) a jogosultnak nyilatkoznia kell arról, hogy rendszeres pénzellátásban nem részesül.
Más esetben az ellátás megállapítása a jogosult kérelmére történik. A kérelmező a kérelmet az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) által e célra rendszeresített, és az ONYF, valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek honlapján, továbbá a kormányzati portálon közzétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon nyújthatja be. Az adatlap és elektronikus űrlap az öregségi nyugdíj iránti kérelem adatain kívül tartalmazza a jogosult nyilatkozatát
- arról, hogy rendszeres pénzellátásban nem részesül, és
- szolgálati járandóság esetén a törvényben meghatározott mentesülési okokról.
A kérelemhez az öregségi nyugdíj igényléséhez szükséges iratokon kívül csatolni kell
- balettművészeti életjáradék esetén a törvényben meghatározott balett-társulat
igazolását a nála magántáncosként vagy tánckari tagként töltött időről,
- átmeneti bányászjáradék esetén a bányavállalkozó igazolását a kérelmezőnek a
földalatti munkakörben eltöltött szolgálati idejéről és a műszakok számáról,
- a bányavállalkozó igazolását a kérelmezőnek a szénkülfejtéses bányatérség fizikai
és termelésirányító (aknász, bányafelmérő, bányamester, bányatechnológus, mélyfúrási vezető, műszaki vezető, üzemeltetési művezető, karbantartó művezető, részlegvezető, szakvezető) munkaköreiben szerzett szolgálati idejéről,
- a biztosítással járó jogviszony megszüntetésének időpontját igazoló okirat
másolatát.
Az ellátást megállapító határozat az öregségi nyugdíjat megállapító határozatban feltüntetendő adatokon túl tartalmazza
a) szolgálati járandóság esetén a szolgálati járandóságnak csökkentések nélkül
számított összegét és a folyósításra kerülő összeget, b) szolgálati járandóság esetén a mentesülési okokat,
c) tájékoztatást arról, hogy az ellátás a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból
öregségi nyugdíjként kerül továbbfolyósításra.
Az ellátás folyósítása
A nyugdíj folyósító szerv januárban értesítést küldött azoknak, akiknek a korhatár előtti öregségi nyugdíja korhatár előtti ellátásként kerül továbbfolyósításra. Az értesítés a megfelelő jogszabályi hivatkozásokkal tartalmazta a) a folyósításra kerülő ellátás megnevezését,
b) az ellátás januári összegét és az összeg kiszámításának módját,
c) szolgálati járandóság esetén a csökkentés alóli mentesülési okokat,
d) tájékoztatást arról, hogy az ellátás a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból
öregségi nyugdíjként kerül továbbfolyósításra.
Ha a jogosult a korhatár előtti öregségi nyugdíj ellátásként továbbfolyósított összegét vitatja, a nyugdíjfolyósító szervtől kérheti az ellátás jogszabályoknak megfelelő összegben történő folyósítását. Ha a jogosult vitatja, hogy a törvény rendelkezéseinek megsértésével részére öregségi nyugdíj helyett ellátást folyósítanak, vagy részére nem a jogszabályok alapján járó ellátást folyósítják, a megállapító szervtől kérheti a részére járó nyugellátás, illetve ellátás megállapítását. A kérelmet a nyugdíjfolyósító szervhez kell benyújtani. A kérelemről a megállapító szerv dönt.
A családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges, adóévre vonatkozó igazolást az
állami adóhatóság az adóévet követő év június 30-át követően az ellátásban részesülő
kérelmére adja ki. A kérelemnek tartalmaznia kell
a) az ellátásban részesülő természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és adóazonosító jelét,
b) az ellátásban részesülővel közös háztartásban élő házastárs, élettárs természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és adóazonosító jelét, valamint
c) az Szja. tv. 29/A. § (4) bekezdése szerinti kedvezményezett eltartottak természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és – ha adóazonosító jellel rendelkeznek – adóazonosító jelét.
E kérelemhez csatolni kell az ellátásban részesülővel közös háztartásban élő
házastárs, élettárs közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájárulását az adótitok kiadásához. Az igazolás tartalmazza
a) az ellátásban részesülő személy természetes személyazonosító adatait és lakóhelyét,
b) a kérelemben az ellátásban részesülővel közös háztartásban élő házastársként,
élettársként feltüntetett személy természetes személyazonosító adatait és lakóhelyét,
c) az a) és b) pontban meghatározott személyek személyi jövedelemadóról szóló
bevallásában kedvezményezett eltartottként megjelölt személyek természetes személyazonosító adatait és lakóhelyét, illetve a várandósságról szóló nyilatkozat tényét, valamint
d) az a) és b) pontban megjelölt személyek által az adóévben igénybe vett családi kedvezmény összegét.
A családi pótlékot folyósító szerv az ellátásban részesülőnek vagy vele közös
háztartásban élő házastársának, élettársának – az adóévet követően benyújtott – kérelmére igazolást állít ki a családi pótlék adóévi jogosultságáról. Az igazolás tartalmazza
– az ellátásban részesülő, illetve vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa
természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét és Társadalombiztosítási Azonosító Jelét,
– azoknak a kedvezményezett eltartottaknak a természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét és Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, akik után az ellátásban részesülő vagy vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa az adóévben családi pótlékban részesült, valamint azoknak a hónapoknak a számát, amelyekben az egyes kedvezményezett eltartottak után az adóévben családi pótlékot folyósítottak, továbbá
– azoknak az Szja. tv. 29/A. § (5) bekezdés b) pontja szerinti eltartottaknak a
természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét és Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, akiket a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából az adóévben figyelembe vettek, valamint azoknak a hónapoknak a számát, amelyekben az egyes eltartottakat a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából az adóévben figyelembe vették.
A családi kedvezmény érvényesítésével igényelhető összeg folyósítása iránti kérelmet az ONYF által e célra rendszeresített, és az ONYF, valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek honlapján, továbbá a kormányzati portálon közzétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell benyújtani. Az adatlap és az elektronikus űrlap tartalmazza
a) az ellátásban részesülő, vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa és az
eltartottak természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét és
Társadalombiztosítási Azonosító Jelét,
b) a nyilatkozatot a családi kedvezmény jogcíméről,
c) a nyilatkozatot a családi kedvezmény feltételeinek való megfelelésről.
Az ellátás folyósításának szüneteltetése
A törvény szerinti szüneteltetési ok esetén az ellátás folyósításának szüneteltetéséről és az ellátás újbóli folyósításáról a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból határoz.
II. A rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítása
1. A megváltozott munkaképességű személyek ellátása
2012. január 1-jétől rokkantsági- baleseti rokkantsági nyugdíjat megállapítani nem lehet. Ezek helyett a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényben bevezetésre került a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, amely lehet rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás. Ezek az új ellátások nem minősülnek nyugdíjnak, egy olyan táppénzszerű ellátásról van szó, amelyet az Egészségbiztosítási Alapból finanszíroznak. A korábban megállapított rokkantsági- baleseti rokkantsági nyugdíjak
átalakultak vagy rokkantsági ellátássá vagy rehabilitációs ellátássá. Erről az alábbiakban szólunk. A 2012. január 1-je előtt megállapított rehabilitációs járadék az eredeti hatósági döntésben szereplő időpontig változatlanul kerül továbbfolyósításra (eredetileg is csak legfeljebb három évre volt megállapítható).
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló törvény rendelkezéseit a közösségi jog hatálya alá tartozó személyre és ellátásra az uniós rendeletek, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni.
Alapfogalmak
- egészségi állapot: az egyén fizikai, mentális, szociális jóllétének betegség, illetve sérülés után kialakult vagy veleszületett rendellenesség következtében fennálló tartós vagy végleges kedvezőtlen változásait (a továbbiakban: egészségkárosodás) figyelembe véve meghatározott állapot;
- havi átlagjövedelem: a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári
évben (a továbbiakban: referencia-időszak) elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) napi átlagának 30- szorosa; ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult ebben az időszakban, valamint a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel, a minimálbér összege;7
- keresőtevékenység: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról
szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) szerinti kereső tevékenység azzal, hogy az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén az EGT - államban, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén az egyezményben részes államban végzett keresőtevékenységet – a jogosult nyilatkozata, vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján – szintén figyelembe kell venni;
- megfelelő munkahely: az Flt. 25. § (2) és (3) bekezdése szerinti munkahely, azzal,
hogy álláskereső alatt a rehabilitációs ellátásban részesülő személyt, álláskeresési járadék alatt a rehabilitációs ellátást kell érteni;
- minimálbér: a Tbj.) 4. § s) pont 1. pontjában meghatározott minimálbér;
Ugyanúgy, mint a táppénznél, csak itt referencia időszak, a táppénznél pedig irányadó időszaknak mondjuk.
- munkaadó: az Flt. 58. § (5) bekezdés c) pontja szerinti munkaadó;
- öregségi nyugdíjkorhatár: a Tny. 18. § (1) bekezdése szerinti öregségi nyugdíjkorhatár;
- rehabilitáció: orvosi, szociális, képzési, foglalkoztatási és egyéb tevékenységek
komplex rendszere, amelynek célja a megváltozott munkaképességű személy munkaerő-piaci integrációja, megfelelő munkahelyen történő foglalkoztatásra való felkészítése, továbbá a munkaképességének megfelelő munkahelyen történő elhelyezés biztosítása;
- rendszeres pénzellátás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, az ápolási díjat, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátásokat.
1.1. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai
Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (megváltozott munkaképességű személy), és aki
a) a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át a Tbj. 5. §-a
szerinti biztosított volt,
b) keresőtevékenységet nem végez és
c) rendszeres pénzellátásban nem részesül.
2012. január 1-jétől nem a munkaképesség-csökkenés mértékét, nem is az egészségkárosodás mértékét vizsgálják, hanem azt, hogy milyen (hány százalékos) az egészségi állapotunk!
Az a) pontban foglaltaktól eltérően biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak,
a) aki iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és a kérelem benyújtását megelőzően 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagy
b) aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági
nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült.
A jogosultsághoz szükséges előzetes 1095 nap biztosítási időbe be kell számítani
– a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi
segély, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósításának az idejét,
– a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék,
egészségkárosodott személyek szociális járadékai és megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai a rehabilitációs hatóság komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően:
a) rehabilitációs ellátás, vagy b) rokkantsági ellátás.
A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapítja, hogy a megváltozott munkaképességű személy
a) rehabilitálható, ezen belül
– foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy
– tartós foglalkozási rehabilitációt igényel;
b) rehabilitációja nem javasolt, ezen belül
– egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
– egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a
komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
– kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, vagy
– egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes.
A rehabilitálható megváltozott munkaképességű személy rehabilitációs ellátásra jogosult.
A megváltozott munkaképességű személy rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt. Rokkantsági ellátást kell megállapítani annak a megváltozott munkaképességű személynek is,
– akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy
– aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel
és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.
1.2. A rehabilitációs ellátás
A rehabilitációs ellátás keretében a megváltozott munkaképességű személy
a) a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében szükséges szolgáltatásokra
(rehabilitációs szolgáltatás), valamint
b) pénzbeli ellátásra (rehabilitációs pénzbeli ellátás)
jogosult.
A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a rehabilitációs hatósággal történő együttműködésre köteles, amelynek keretében teljesíti a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségeket. Az együttműködési kötelezettség keretében a rehabilitációs ellátásban részesülő személy köteles
a) a rehabilitációs hatóságnál a rehabilitációs tervben meghatározott időpontban
megjelenni,
b) értesítési kötelezettségét teljesíteni, c) aktívan munkahelyet keresni,
d) a felajánlott
– rehabilitációs szolgáltatást, valamint a támogatott képzési lehetőséget
elfogadni,
– megfelelő munkahelyhez jutást elősegítő munkaerő-piaci programban részt
venni, és
– megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadni, ide értve a közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatást is.
A rehabilitációs ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, legfeljebb azonban a folyósítás kezdetétől számított 3 évre. Amennyiben a rehabilitációs ellátásra jogosult azon a napon, amelytől a rehabilitációs ellátás megállapításra kerülne rendszeres pénzellátásban részesül, a rehabilitációs ellátás a rendszeres pénzellátás megszüntetésének napját követő naptól állapítható meg.
A rehabilitációs ellátás időtartama keresőtevékenységet folytató ellátott esetén
meghosszabbodik a keresőtevékenység időtartama alatt bekövetkezett keresőképtelenség időtartamával. A rehabilitációs ellátásban részesülő személy keresőtevékenység folytatása esetén a keresőképtelenségére tekintettel – az Ebtv. szerint – táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult. A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra tekintettel, amikor az ellátott keresőtevékenységet végez, közfoglalkoztatásban vesz részt, vagy keresőképtelen. Erre az időtartamra folyósított rehabilitációs pénzbeli ellátást az ok bekövetkezéséről való tudomásszerzést követő hónaptól járó ellátásból le kell vonni, vagy azt a rehabilitációs ellátás megszüntetése esetén vissza kell követelni.
A rehabilitációs ellátás időtartamát – a fenti kivétellel – meghosszabbítani nem
lehet. A rehabilitációs ellátás a korábbi komplex minősítés során figyelembe nem vett, azt követően bekövetkezett egészségkárosodás és a jogosultsági feltételek fennállása esetén ismételten megállapítható. A rehabilitációs szolgáltatások keretében biztosítani kell a megváltozott munkaképességű személy
a) megfelelő munkahelyen történő munkavégzésre való felkészítéséhez szükséges szolgáltatásokat és
b) megfelelő munkahelyen történő elhelyezkedése érdekében a rehabilitációs célú
munkaközvetítést.
A rehabilitációs hatóság biztosítja a rehabilitációs szolgáltatásokhoz, a közfoglalkoztatási lehetőségekhez való hozzáférést, ennek érdekében szükség szerint megállapodást köt a szolgáltatókkal, és együttműködik az állami foglalkoztatási szervvel. A rehabilitációs hatóság a rehabilitációs célú munkaközvetítés érdekében együttműködik az állami foglalkoztatási szervvel, a munkáltatókkal, munkaközvetítést végző, illetve a megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációjával foglalkozó szervezetekkel, és a bejelentett munkaerő-igény alapján biztosítja a megfelelő munkavégző képességgel rendelkező, ellátásban részesülő személy és a munkáltató kapcsolatfelvételét, szükség szerint közvetít az ellátásban részesülő személy és a munkáltató között.
A rehabilitációs pénzellátás összege
A rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek,
a) akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, a havi átlagjövedelem
35 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka és legfeljebb a minimálbér 40 százaléka,
b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább a minimálbér 40 százaléka és legfeljebb a minimálbér 50 százaléka.
Ez az alapul szolgáló minimálbér 2012. évben havi 93.000 forint. A rehabilitációs
ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező
arányban emelni kell.
Az ellátás megszűnése
A rehabilitációs ellátás az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követő hónap első napjától megszűnik. A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő
a) kérte,
b) ellátásának időtartama eltelt,
c) más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt,
d) egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a
rehabilitációt lehetetlenné teszi,
e) egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján már nem minősül megváltozott munkaképességű személynek,
f) az együttműködési, értesítési vagy a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségét
neki felróható okból nem teljesíti,
g) a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt, vagy
h) foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor.
A rehabilitációs ellátást az a) pont szerinti esetben a kérelemben megjelölt időponttól, ennek hiányában a kérelem benyújtását követő hónap első napjával, a c) pont szerinti esetben a rendszeres pénzellátás megállapítását megelőző nappal, a d)–h) pont szerinti esetben a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával kell megszüntetni. A d) és e) pontban foglaltak fennállását a rehabilitációs hatóság
által végzett komplex minősítés alapján kell megállapítani. Ha a rehabilitációs ellátás
megszüntetésére a h) pont alapján került sor, a megszüntetés időpontját megelőző 12 hónapra – az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára – tekintettel folyósított pénzbeli ellátás jogalap nélkül felvett ellátásnak minősül, azt vissza kell fizetni.
1.3. A rokkantsági ellátás
A rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától
állapítható meg. Amennyiben a rokkantsági ellátásra jogosult azon a napon, amelytől a
rokkantsági ellátás megállapításra kerülne rendszeres pénzellátásban részesül, az ellátás a rendszeres pénzellátás megszüntetésének napját követő naptól állapítható meg.
Az ellátás összege
A rokkantsági ellátás összege
a) ha egészségi állapota alapján az igénylő foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, vagy akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka és legfeljebb a minimálbér 45 százaléka,
b) ha az igénylő egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel,
azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, vagy aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább a minimálbér 45 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka,
c) h az igénylő kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, a havi
átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább a minimálbér 50 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka,
d) ha az igénylő egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább a minimálbér 55 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka.
Ez az alapul szolgáló minimálbér 2012. évben havi 93.000 forint. A rehabilitációs
ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező
arányban emelni kell.
A rokkantsági ellátás megszűnése
A rokkantsági ellátás az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követő hónap első napjától megszűnik. A rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő
a) kérte,
b) más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt,
c) egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn,
d) keresőtevékenységet folytat és jövedelme 3 egymást követő hónapra vonatkozó
havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát,
e) foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,
f) az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy g) a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt.
A rokkantsági ellátást az a) pont szerinti esetben a kérelemben megjelölt időponttól, ennek hiányában a kérelem benyújtását követő hónap első napjával, a b) pont szerinti esetben a rendszeres pénzellátás megállapítását megelőző nappal, c)–g) pont szerinti esetben a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával kell megszüntetni. A c) pontban foglaltak fennállását a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés alapján kell megállapítani. Ha a rokkantsági ellátás megszüntetésére az e) pont alapján került sor, a megszüntetés időpontját megelőző 12 hónapra – az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság
valamennyi hónapjára – tekintettel folyósított ellátás jogalap nélkül felvett ellátásnak minősül, azt vissza kell fizetni.
1.4. Eljárási szabályok
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásait a rehabilitációs hatóságnál az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet kérelmezni. Az egészségi állapotra tekintettel hozott elutasító döntés jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül előterjesztett újabb kérelmet csak akkor kell elbírálni, ha a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján megállapítható, hogy a kérelmező egészségi állapotában az elutasítást követően tartós rosszabbodás következett be.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárás –
ideértve a tartozás elengedésére, mérséklésére és a részletfizetés engedélyezésére irányuló eljárást is – költség- és illetékmentes. A rehabilitációs hatóság megkeresésére
– az ellátás megállapítása céljából –
a) a kérelem benyújtását megelőző öt éven belüli időszakban a biztosításban töltött napok számát
– a 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan a nyilvántartásában
szereplő adatok alapján a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv,
– a 2009. december 31-ét követő időszakra az állami adóhatóság;
b) a havi átlagjövedelem meghatározásához a 2010. december 31-ét követő időszakra vonatkozó, az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező havi jövedelmi adatokat az
állami adóhatóság
a megkereséstől számított tizenöt napon belül közli.
A rehabilitációs hatóság megkeresésére – az ellátás megállapítása céljából – a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv tizenöt napon belül közli a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai folyósításának időtartamára vonatkozó adatokat.
A rehabilitációs hatóság megkeresésére – az ellátás megállapítása céljából – az
egészségbiztosítási szerv
a) tizenöt napon belül közli a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának időtartamára,
b) 45 napon belül közli az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén az EGT
- államban, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó
személy esetén az egyezményben részes államban biztosításban töltött időtartamra vonatkozó adatokat.
A rehabilitációs hatóság komplex minősítés keretében megvizsgálja a kérelmező egészségi állapotának százalékos mértékét, a rehabilitálhatóságot, és a megváltozott munkaképességű személy rehabilitálhatósága esetén rehabilitációs javaslatot készít. A rehabilitációs javaslatban meg kell állapítani a rehabilitáció lehetséges irányát, a rehabilitációs szükségleteket, továbbá a rehabilitációhoz szükséges időtartamot. A rehabilitációs hatóság a rehabilitáció lehetséges irányaként meghatározza azokat a foglalkozásokat, foglalkozási alcsoportokat, foglalkozási csoportokat, amelyek
ellátására az érintett személy alkalmas, vagy a rehabilitációs szolgáltatások igénybevételét követően – a rehabilitációs hatóság által meghatározott feltételek fennállása esetén – alkalmas lehet. A foglalkozások, foglalkozási alcsoportok, foglalkozási csoportok meghatározása a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerének figyelembevételével történik. Amennyiben a rehabilitációs hatóság más szerv eljárásában komplex minősítés során szakhatósági állásfoglalást adott, a szakhatósági állásfoglalás időbeli hatálya alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárásban nem kell ismételt komplex minősítést lefolytatni.
A kérelmező a rehabilitációs hatóság vizsgálatán történő személyes megjelenésre kötelezhető. Ha a kérelmező a személyes megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, az eljárást meg kell szüntetni. A rokkantsági ellátásban részesülő tizenöt napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha
a) a jogosultsági feltételeket megalapozó körülményeiben változás következett be, vagy
b) keresőtevékenységet folytat és a jövedelmének 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát.
A rokkantsági ellátásban részesülő a keresőtevékenységről szóló értesítéssel egyidejűleg, valamint az abban bekövetkező változás esetén haladéktalanul igazolja jövedelmének összegét. A rehabilitációs ellátásban részesülő tizenöt napon belül
értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha
a) az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be, b) keresőtevékenységet folytat, vagy
c) keresőtevékenysége megszűnt.
A rokkantsági és a rehabilitációs pénzbeli ellátást a Kormány által kijelölt szerv folyósítja az Egészségbiztosítási Alap rokkantsági, rehabilitációs ellátások előirányzatának terhére. Az állam az e törvényben meghatározott ellátások teljesítését akkor is biztosítja, ha az ahhoz szükséges kiadások az Egészségbiztosítási Alapból nem fedezhetők. Az Egészségbiztosítási Alap pénzeszközeinek hatékony felhasználása
érdekében, ha a tényállás tisztázott, a megváltozott munkaképességű személyek ellátását megállapító és megszüntető döntés jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható, a határozattal szembeni bírósági felülvizsgálati eljárásban nincs helye a határozat végrehajtása felfüggesztésének.
A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapított körülményekre vonatkozóan felülvizsgálatot végez
a) az ellátást megállapító döntésben meghatározott időpontban,
b) a rehabilitációs ellátásban részesülő egészségi állapotában történt, a rehabilitációt lehetetlenné tevő tartós rosszabbodás, vagy legalább 30 napi egybefüggő keresőképtelen állapot esetén,
c) olyan tényről vagy körülményről történő tudomásszerzés esetén, amely valószínűsíti, hogy a korábbi komplex minősítés során megállapított körülmény a megállapítás időpontjában nem állt fenn, vagy
d) célzott vizsgálatok elrendelése esetén.
A jogosulatlanul felvett rehabilitációs pénzbeli ellátás és rokkantsági ellátás visszafizetésére, a megtérítési kötelezettségre, az ellátások késedelmes kifizetésére, a követelés érvényesítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és a részletfizetés
engedélyezésére – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az Ebtv. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, az egészségbiztosító alatt a rehabilitációs hatóságot kell érteni.
1.5. A rehabilitációs hozzájárulás és a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása
E pont alkalmazásában az eddig tárgyalt személyeken túl megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt is,
a) aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló
szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás időbeli hatálya alatt,
b) akinek a munkaképesség-csökkenése 50–100 százalékos mértékű, az erről szóló
szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy
c) aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül.
Rehabilitációs hozzájárulás
A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (a továbbiakban: kötelező foglalkoztatási szint). A munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni
– a közfoglalkoztatási jogviszonyban, valamint a közfoglalkoztatás támogatásáról
szóló kormányrendelet szerint támogatott munkaviszonyban foglalkoztatott személyeket,
– az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott
munkavállalót,
– a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról
szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalót, ideértve az önkéntes tartalékos szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállalót is, és
– a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény alapján más munkáltatónál történő
átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállalót.
A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. Létszámon a Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott
útmutatójában foglaltak szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell
érteni. A statisztikai állományi létszámot egy tizedes jegyre kerekítve a kerekítés
általános szabályai szerint kell meghatározni.
A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 964 500 Ft/fő/év.
Mentesül a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól:
a) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
törvény hatálya alá tartozó fegyveres szerv,
b) a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet.
A megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkaadó a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása céljából nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a megváltozott munkaképességű munkavállaló természetes személyazonosító adatait, a társadalombiztosítási adóazonosító jelét, a munkaképesség változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékét, a fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolására szolgáló okirat másolatát. A nyilvántartást a munkáltató a foglalkoztatás megszűnését követő öt évig köteles megőrizni.
A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó maga vallja be,
állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett számla javára. A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség huszonöt százaléka. Az előleg összegét a munkaadó maga állapítja meg, és a fizetési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg vallja be. A negyedik negyedévre előleget fizetni nem kell. A tevékenységét megkezdő kötelezett az első teljes negyedév után köteles először bevallást és előlegfizetést teljesíteni. A rehabilitációs hozzájárulás e törvény által nem szabályozott kérdéseiben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A rehabilitációs hozzájárulás a központi költségvetés bevételét képezi.
Támogatás
A rehabilitációs hatóság az akkreditált munkáltató részére a Kormány rendeletében meghatározottak szerint pályázati úton
a) támogatást nyújthat a munkahely rehabilitációs célú átalakításához, b) bér- és költségtámogatást nyújthat,
ha a munkáltató a rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatását biztosítja. A támogatás jogosulatlan igénybevételéből fakadó köztartozást adók módjára kell behajtani.
A rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti megváltozott
munkaképességű személy külön törvényben meghatározott Rehabilitációs kártyára jogosult, ha a komplex minősítés alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.
2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka nem állapítható meg.
Aki rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj mellett 2012. január 1-je
előtt a Tny. 22/A. §-a alapján nyugdíj növelésre jogot szerzett, ezt a jogát a megváltozott munkaképességű személyek ellátása esetén is érvényesítheti az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával.
1.6. Az eljáró szervek
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival összefüggő közigazgatási hatósági eljárásban a rehabilitációs hatóságnak a megállapítással, megszüntetéssel, visszafizetéssel, megtérítéssel kapcsolatos feladatait 2012. január 1-jétől a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek látják el, a komplex minősítés, mint szakhatóság a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) feladata, a rehabilitációs szolgáltatással kapcsolatos feladatokat a munkaügyi központ látja el, a pénzbeli ellátások folyósítása (szüneteltetése, meghosszabbítása) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság feladatkörébe tartozik.
A Kormány a rehabilitációs hatóságnak a Rehabilitációs kártyára való jogosultság megállapításával, a Rehabilitációs kártya igénylésére és visszavonására irányuló eljárás megindításával kapcsolatos – a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 16/A – 16/B. §-ában meghatározott
– feladatai ellátására a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet jelölte ki.
Ezt a feladatmegosztást átmenetinek kell tekintenünk, mivel a Kormány
1502/2011. (XII. 29.) számú határozata szerint egy új rehabilitációs hatóságot kell létrehozni. Ez a megváltozott munkaképességű személyek számára kialakítandó ellátórendszer, valamint a foglalkoztatás központú rehabilitáció szervezeti hátterének megteremtése érdekében 2012. július 1-jével a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveként működő, önálló rehabilitációs hatóság lesz.
Hatáskör, illetékesség
A megváltozott munkaképességű személyek ellátása megállapításával, megszüntetésével, visszafizetésével, megtérítésével kapcsolatos hatósági ügyekben a kérelmező lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság jár el első fokon. Ettől eltérően az ellátás megállapításával kapcsolatos
ügyekben a Központi Nyugdíjnyilvántartó és Informatikai Igazgatóság jár el első
fokon
a) ha a kérelmező utolsó biztosítással járó jogviszonya hivatásos szolgálati viszony volt,
b) ha a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló
európai uniós rendeletek vagy a szociális biztonsági (szociálpolitikai)
egyezmények figyelembevételével kell eljárni vagy c) a külföldön élő, tartózkodó kérelmező esetén.
A komplex minősítéssel kapcsolatos feladatokat első fokon az NRSZH regionális
igazgatóságainak kirendeltségei, másodfokon a Hivatal regionális igazgatóságai szakhatóságként látják el.
A rehabilitációs ellátásra jogosult személy számára a rehabilitációs szolgáltatásokat a munkaügyi központnak a jogosult lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes kirendeltsége (a továbbiakban: kirendeltség) biztosítja.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása – fő szabályként – kérelemre történik. Az ONYF által rendszeresített, a kérelem benyújtására szolgáló adatlapot és elektronikus űrlapot az ONYF, valamint a fővárosi
és megyei kormányhivatalok honlapján találhatjuk. Az adatlap és az elektronikus űrlap tartalmazza a kérelmező
a) természetes személyazonosító adatait,
b) társadalombiztosítási azonosító jelét és
c) adóazonosító jelét, amennyiben a kérelmező Rehabilitációs kártyát igényel.
A kérelemhez csatolni kell
– a keresőtevékenység megszűnése esetén a megszűnés időpontját igazoló okiratot
vagy annak másolatát,
– a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szereplő jogviszonyok bizonyításához
felhasználni kívánt iratot,
– a kérelmező jövedeleméről szóló igazolást,
– a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy rendszeres pénzellátásban nem részesül,
– a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a jogosultsági feltételek fennállása esetén a
Rehabilitációs kártya kiállítását igényli-e és
– a kérelmező egészségi állapotával kapcsolatos dokumentumokat.
A kérelem elbírálásához a nyugdíjmegállapító szerv megkeresi az NRSZH-t, amelynek szakértői bizottsága komplex minősítést végez, és szakhatósági
állásfoglalást ad ki az adott ellátást megalapozó egészségi állapot mértékéről és a
rehabilitálhatóságról. A jogosultsági feltételek fennállása esetén, ha a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának összege a szükséges adatok hiánya miatt a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül nem határozható meg, a nyugdíjmegállapító szerv végzésében a megváltozott munkaképességű személyek ellátása törvényben meghatározott legkisebb összegének megfelelő előleget állapít meg. Az előleg összegét a véglegesen járó ellátás összegébe be kell számítani.
A nyugdíjmegállapító szerv a megváltozott munkaképességű személyek ellátása megállapítása esetén a döntésében felhívja
a) az ellátásban részesülő személyt az értesítési kötelezettség teljesítésére, egyben tájékoztatja az értesítési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről és
b) a rehabilitációs ellátásban részesülő személyt az együttműködési kötelezettség teljesítésére, egyben tájékoztatja az együttműködési kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeiről.
A nyugdíjmegállapító szerv a rehabilitációs ellátás megállapítása esetén a döntését
egyidejűleg közli a munkaügyi kirendeltséggel is. A nyugdíjmegállapító szerv haladéktalanul értesíti a kirendeltséget a döntésnek a rehabilitációs ellátásban részesülő személlyel történő közlésének időpontjáról, valamint annak jogerőre emelkedéséről.
A komplex minősítéssel kapcsolatos eljárási szabályok
AZ NRSZH komplex minősítéssel kapcsolatos eljárása során a Nemzeti
Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló
331/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni. Komplex minősítés elvégzésére irányuló szakhatósági eljárás esetén a megkereső hatóság a Hivatal rendelkezésére bocsátja a komplex minősítés elvégzéséhez szükséges iratokat, így különösen
a) a kérelmező egészségi állapotára, gyógykezelésére, rehabilitációjára vonatkozó
összefoglaló adatokat tartalmazó háziorvosi, kezelőorvosi véleményt,
b) az a) pont szerinti véleményben feltüntetett körülményekkel összefüggő
egészségügyi dokumentációt,
c) ha a kérelmező foglalkoztatott és a megalapozott szakhatósági állásfoglalás kiadásához szükséges, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás orvosának
tájékoztatóját a kérelmező munkaköri feladatairól, a munkavégzés körülményeiről, kockázati viszonyairól, valamint arról, hogy a kérelmező egészségi állapota alapján jelenlegi munkakörében továbbfoglalkoztatható-e,
d) a jogszabály vagy az eljáró hatóság által rendszeresített formanyomtatványt vagy nyilatkozatot.
Komplex minősítés esetén a Hivatal eljárására irányadó ügyintézési határidő 60 nap. A Hivatal szakértői bizottsága a komplex minősítés során legalább négy tagból
áll. A komplex minősítés során a szakértői bizottság
– legalább két tagja orvosszakértő,
– legalább egy tagja foglalkozási rehabilitációs szakértő,
– legalább egy tagja szociális szakértő.
A Hivatal megkeresésére a szakértői bizottság székhelye szerinti munkaügyi központ vezetője kijelöli a szakértelemmel rendelkező foglalkozási rehabilitációs szakértőt. Ilyen szakértő hiányában a Hivatal foglalkozási rehabilitációs szakértőként a Foglalkozási Rehabilitációs Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértőt vehet igénybe. A Hivatal a szakértői bizottság elnöke kivételével nem kormánytisztviselői jogállású szakértőt is igénybe vehet. Ebben az esetben a Hivatal szociális szakértőként az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértőt vehet igénybe.
A komplex minősítés során a Hivatal a települési önkormányzat jegyzőjétől
tájékoztatást kérhet a kérelmező szociális helyzetére, szociális ellátásra való
jogosultságára vonatkozó adatokról, körülményekről.
Az ellátás folyósítása, szüneteltetése és meghosszabbítása
A megváltozott munkaképességű személyek ellátását a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az azonosítás célját szolgáló folyósítási törzsszám alatt havonta folyósítja a döntés vele való közlését követő tíz munkanapon belül. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítására az öregségi nyugdíj folyósítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az ellátásában részesülő személynek az ellátás tárgyév január hónapban járó összegéről
és az előző évben kiutalt ellátás összegéről értesítést küld.
A rehabilitációs ellátásban részesülő személy keresőtevékenységéről, továbbá keresőképtelenség, a táppénzben, baleseti táppénzben való részesülése időtartamáról a munkaügyi kirendeltség haladéktalanul értesíti a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság erre tekintettel a rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szünetelteti. A szüneteltetésről rendelkező határozatban a keresőtevékenység vagy a keresőképtelenség tartamára kiutalt rehabilitációs pénzbeli ellátás visszafizetését is előírja, – amennyiben ennek a feltételei fennállnak – intézkedik a tartozásnak a folyósításra kerülő rehabilitációs pénzbeli ellátásba történő beszámításáról. A rehabilitációs ellátásra jogosult személy keresőképtelenségének időtartamát a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság nyilvántartja, és az ellátás időtartamának leteltét megelőzően a meghosszabbításról határozatban intézkedik.
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a meghosszabbításról szóló döntését közli a kirendeltséggel is. A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósításának szüneteltetéséről és
újbóli folyósításáról a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság határozattal dönt. A rehabilitációs
pénzbeli ellátás folyósításának szüneteltetését követő újbóli folyósítás esetén az ellátást az időközi emelésekkel növelt összegben kell folyósítani.
Együttműködési kötelezettség, rehabilitációs terv
A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a határozat közlésétől számított 5 munkanapon belül köteles felkeresni a munkaügyi kirendeltséget az együttműködési kötelezettség teljesítése és a rehabilitációs terv elkészítése érdekében. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjeszthető. A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a keresőtevékenységről szóló értesítési kötelezettségét a kirendeltség felé teljesíti. A keresőtevékenységről szóló értesítéssel egyidejűleg a rehabilitációs ellátásban részesülő személy közli a munkaadó, foglalkoztató megnevezését, székhelyét, telephelyét. A rehabilitációs ellátásban részesülő személy 3 munkanapon belül értesíti a kirendeltséget keresőképtelenségéről, vagy ha rendszeres pénzellátásban részesül.
A rehabilitációs ellátásban részesülő személy 30 napi egybefüggő
keresőképtelensége esetén a munkaügyi kirendeltség kezdeményezi a jogosult felülvizsgálatát a nyugdíjmegállapító szervnél.
A rehabilitációs terv
A kirendeltség legkésőbb a rehabilitációs ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedéséről szóló értesítést követő 30 napon belül elkészíti és a rehabilitációs ellátásban részesülő személlyel ismerteti a rehabilitációs tervre tett javaslatát. A kirendeltség a rehabilitációs tervet a komplex minősítés során kiadott szakhatósági
állásfoglalás részét képező rehabilitációs javaslatnak megfelelően, az adott térség munkaerő-piaci feltételeit is figyelembe véve készíti el. A rehabilitációs terv elkészítése során a kirendeltség a rehabilitációs ellátásban részesülő személlyel együttműködik, ennek keretében személyes konzultációt folytat a rehabilitációt érintő lényeges kérdésekről. A konzultáció során a kirendeltség a rehabilitációs ellátásban részesülő személyt tájékoztatja az irányadó jogszabályi rendelkezésekről, az őt megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről, továbbá a kötelezettségek elmulasztásának jogkövetkezményeiről. A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a rehabilitációs terv elkészítése során együttműködik a kirendeltséggel, és részt vesz a szükséges foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokon. A kirendeltség szükség esetén a rehabilitációs terv kidolgozásába a rehabilitációs ellátásban részesülő személy kérésére
– annak beleegyezése esetén – hozzátartozóját is bevonhatja. Amennyiben a
rehabilitációs szolgáltatások nyújtásában akkreditált munkáltató is közreműködik, a rehabilitációs terv kidolgozásába az akkreditált munkáltató képviselőjét is be kell vonni.
A kirendeltség szükség esetén a rehabilitációs terv kidolgozásába más szervet,
szakértőt (képző intézmény, akkreditált munkáltató, műszaki tanácsadó, rehabilitációs tanácsadó, foglalkozás-egészségügyi orvos, pszichológiai, szociális szakértő) is bevonhat. A rehabilitációs szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók a kirendeltség megkeresésére a rehabilitációs terv elkészítésében szükség szerint közreműködnek. A rehabilitációs terv tartalmazza
a) a rehabilitáció – foglalkozást, munkakört (munkaköröket) megjelölő – irányát,
b) a rehabilitációs szükségleteket,
c) a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek nyújtandó rehabilitációs szolgáltatásokat, ezek időtartamát, időbeli sorrendjét,
d) a rehabilitációval összefüggésben a foglalkoztatáshoz nyújtott támogatást, ennek
mértékét és időtartamát,
e) a kirendeltség foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások biztosításával összefüggő
kötelezettségeit, ezek teljesítésének határidejét,
f) az orvosi és a szociális rehabilitációs szolgáltatások igénybevételéhez való
segítségnyújtásnak és azok figyelemmel kísérésének a formáit,
g) a sikeres rehabilitáció érdekében szükséges további intézkedéseket,
h) a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek a rehabilitációs szolgáltatások igénybevételével összefüggő kötelezettségeit, ezek teljesítésének módját, határidejét és
i) a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek a kirendeltségnél történő
jelentkezései gyakoriságát, a kapcsolattartás módját.
A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a rehabilitációs tervet aláírja, egyben nyilatkozik arról, hogy a rehabilitációs tervben foglaltakat megismerte és vállalja az együttműködési kötelezettség teljesítését. A munkaügyi kirendeltség a rehabilitációs tervben azokat a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokat tünteti fel, amelyek a rehabilitáció irányaként megjelölt foglalkozás, munkakör betöltéséhez szükségesek. A kirendeltség a rehabilitációs tervben az orvosi és a szociális rehabilitációs szolgáltatásokat a rehabilitációs javaslat szerinti rehabilitációs szükségletek alapul vételével tünteti fel. A rehabilitációs tervben foglaltak megvalósulásáról a kirendeltség
és a rehabilitációs ellátásban részesülő személy a rehabilitációs tervben megjelölt
időközönként értékelő megbeszélést folytat, szükség esetén a megbeszélés alapján előkészíti a rehabilitációs terv módosítását.
A rehabilitációs szolgáltatások
A rehabilitációs szolgáltatások jogszabályban meghatározott, rehabilitációs célú foglalkozási, orvosi és szociális szolgáltatások. A munkaügyi kirendeltség a rehabilitációs tervben foglaltak végrehajtása érdekében a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek rehabilitációs mentort jelölhet ki. Kötelező a mentor kijelölése abban az esetben, ha
a) a rehabilitációs ellátásban részesülő személy azt kéri és a rehabilitációs terv orvosi,
illetve szociális rehabilitációs szolgáltatások szükségességét is megjelöli, vagy
b) a rehabilitációs terv előkészítése keretében történő konzultáció során ennek szükségessége megállapításra került.
A mentori szolgáltatás keretében biztosítani kell
– a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek a rehabilitációs szolgáltatások
igénybevétele során történő információnyújtást, az önálló munkába álláshoz szükséges személyes tanácsadást, a beilleszkedéshez történő segítségnyújtást, személyes közreműködést és szükség esetén együttműködést a rehabilitációs szolgáltatást nyújtó szolgáltatókkal, szervezetekkel és személyekkel,
– a rehabilitációs tervben foglaltak szerint rendszeres kapcsolattartást a rehabilitációs
ellátásban részesülő személlyel, amely során figyelemmel kell kísérni a mentális, fizikai és egészségi állapotát, a rehabilitációs tervben foglaltak megvalósulását és közre kell működni az akadályok elhárításában,
– tájékoztatási kötelezettség teljesítését a kirendeltség felé, ha a rehabilitációs tervben foglaltak megvalósulását ellehetetlenítő körülmény merült fel, vagy a rehabilitációs terv módosítása vált szükségessé,
– közreműködést a rehabilitációs terv módosításában.
A mentori szolgáltatást nyújtó a rehabilitációs tervben foglaltak megvalósulásáról
és a megtett intézkedésekről rehabilitációs naplót vezet, és tevékenységéről havonta beszámol a munkaügyi kirendeltségnek.
A felülvizsgálat, az ellátás megszűntetése
A törvényben előírt esetben a nyugdíjmegállapító szerv a felülvizsgálat lefolytatásához megkeresi az NRSZH-t a komplex minősítés elvégzése céljából. A munkaügyi kirendeltség a felülvizsgálat elvégzése céljából haladéktalanul értesíti a nyugdíjmegállapító szervet a felülvizsgálatot megalapozó körülmények fennállásáról.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátása megszüntetéséről a nyugdíjmegállapító szerv határozattal intézkedik. A munkaügyi kirendeltség a rehabilitációs ellátás megszüntetése céljából haladéktalanul értesíti a nyugdíjmegállapító szervet, ha megszűntetési ok jut tudomására. A nyugdíjmegállapító szerv a rehabilitációs ellátásnak az ellátás időtartama leteltét megelőző megszüntetéséről szóló döntéséről a határozat jogerőre emelkedését követően értesíti a kirendeltséget. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személy halálának hónapját követően belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára átutalt jogalap nélküli ellátásnak a fizetési számla terhére történő visszafizetésére a pénzforgalmi szolgáltatót a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság kötelezi, feltéve, hogy a fizetési számla feletti rendelkezésre más személy nem jogosult, és a visszautalás a fizetési számla terhére megtörténhet. Amennyiben a fizetési számla felett rendelkezésre jogosult személy ismert, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a követelését – fizetésre kötelező határozat kibocsátásával – akkor is e személlyel szemben érvényesíti, ha a jogalap nélkül kiutalt ellátást az elhunyt személy fizetési számlájáról még nem vették fel.
[A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet.]
1.8. Bányászok egészségkárosodási járadéka
A bányászok egészségkárosodási járadékára az a személy jogosult,8 akinek egészségkárosodása legalább 29%-os mértékű,
a) saját jogú nyugellátásra nem jogosult,
b) nem részesül rendszeres pénzellátásban, kereset-kiegészítésben, átmeneti kereset- kiegészítésben, jövedelem-kiegészítésben, átmeneti jövedelem-kiegészítésben,
c) a járadék megállapításakor keresőtevékenységet nem folytat, és
d) a keresőtevékenység megszűnését megelőzően megváltozott munkaképességére, illetve egészségkárosodására tekintettel a bányászokat megillető kereset- kiegészítésben vagy átmeneti kereset-kiegészítésben részesült.
8 Az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet
5/F–5/N. §.
A járadék havi összege a megállapításkor megegyezik a d) pont szerinti ellátásnak a járadék megállapítását megelőzően folyósított összegével, de nem lehet magasabb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosa.
Akinek a járadékra és özvegyi nyugdíjra – ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat – való jogosultságát egyaránt megállapították, azt a járadék 50 százalékkal csökkentett összegben illeti meg. Ha az özvegyi nyugdíj – ide nem értve az ideiglenes
özvegyi nyugdíjat – és a járadék 50 százalékkal csökkentett összege együttesen nem
éri el a járadék teljes összegét, a jogosultat a járadék olyan összegben illeti meg, hogy az az özvegyi nyugdíj – ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat – összegével együtt elérje a járadék őt megillető teljes összegét. E szabályok alkalmazásakor a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek és a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó államból származó özvegyi nyugdíjnak megfelelő ellátást is figyelembe kell venni.
A járadék iránti igény érvényesítésére, a jogorvoslatra, az ellátás megtérítésére, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére, megtérítésére, a járadékból történő levonásra, a járadék folyósítására, a járadékkal kapcsolatos eljárás költség- és illetékmentességére – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – a társadalombiztosítási nyugellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A járadék iránti kérelmet a Tny.vr. 1. §-a szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani annak a keresőtevékenységnek a megszűnésétől számított 24 hónapon belül, amelynek időtartama alatt a kereset-kiegészítést, átmeneti kereset-kiegészítést számára folyósították. A határidő elmulasztása jogvesztő. E határidőbe nem számít bele
– a keresőtevékenység megszűnését követően járó táppénz, baleseti táppénz
folyósításának időtartama, valamint
– a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény szerinti pénzbeli ellátás folyósításának időtartama.
A járadékot a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja az Egészségbiztosítási Alap rokkantsági, rehabilitációs ellátások előirányzatának terhére. A járadék a jogosultsági feltételek bekövetkeztének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától esedékes. A járadék iránti kérelem elbírálásakor, ha a kérelmező a részére korábban folyósított kereset-kiegészítés, átmeneti kereset-kiegészítés megállapítása során felhasznált, szakértői bizottság által kiadott szakvéleménnyel, szakhatósági
állásfoglalással rendelkezik, a szakvélemény hatálya alatt az egészségkárosodást nem kell vizsgálni. A járadékra jogosult tizenöt napon belül köteles értesíteni a nyugdíjbiztosítási igazgatóságot a jogosultsági feltételekben bekövetkezett változásról, valamint arról, ha keresőtevékenységet folytat. A bányászok egészségkárosodási járadékának a kereső tevékenységgel összefüggő szüneteltetésére Tny. 83/B. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit (2.1.5.2. pont) megfelelően alkalmazni kell.
A járadékra való jogosultság feltételeként meghatározott mértékű egészségkárosodás fennállását a határozatban meghatározott időpontban kell felülvizsgálni (rendszeres felülvizsgálat), kivéve, ha a határozat alapján a járadékra jogosult állapota véglegesnek tekinthető. A nyugdíjbiztosítási igazgatóság a rendszeres felülvizsgálaton kívül a járadékra jogosultat – a jogkövetkezményekről való tájékoztatás mellett – felülvizsgálat céljából történő személyes megjelenésre kötelezheti akkor, ha olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely
valószínűsíti, hogy a korábban megállapított egészségkárosodás a megállapítás időpontjában nem állt fenn vagy az a megállapítottnál kisebb mértékű volt, vagy az egészségkárosodás mértéke a járadék folyósítása alatt kisebb mértékűvé vált (rendkívüli felülvizsgálat). A járadékra való jogosultság megszűnik, illetve azt meg kell szüntetni, ha a járadékra jogosult
a) meghalt,
b) a járadék folyósításának megszüntetését kéri,
c) három naptári hónapot meghaladóan, egybefüggően külföldön tartózkodik,
d) egészségkárosodásának mértéke nem éri el a rendeletben meghatározott mértéket,
e) saját jogú nyugellátásra való jogosultságát megállapították és a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek és a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó más államból származó saját jogú nyugellátás esetén annak összege eléri vagy meghaladja a járadék összegét,
f) részére rendszeres pénzellátást állapítanak meg,
g) foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor vagy
h) neki felróható okból nem működik együtt a rendszeres és rendkívüli
felülvizsgálatban.
A járadékot az e) és f) pont szerinti esetben a nyugellátás, illetve a rendszeres pénzellátás megállapításának napját megelőző naptól kell megszüntetni. A járadékot a b)–d), valamint g) és h) pont szerinti esetben a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjától kell megszüntetni. A járadékra való jogosultság a b)–h) pont szerinti megszüntetés után újból megállapítható, ha a fentiekben meghatározott jogosultsági feltételek ismételten fennállnak. Ha a járadékra való jogosultság megszüntetésére a g) és h) pont alapján került sor, a járadékra való jogosultság legkorábban a megszüntetést követő 13. hónap első napjától állapítható meg újból. A jogosultat a járadék újbóli megállapítása esetén az időközbeni emelések, kiegészítések is megilletik. A járadékra való jogosultság újbóli megállapítása esetén a járadék megállapítására vonatkozó eljárási szabályok irányadók. Ha a járadékra való jogosultság megszüntetésére a g) pont alapján került sor, 12 hónapra – az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára
– tekintettel folyósított járadék jogalap nélkül felvett ellátásnak minősül.
1.9. Rehabilitációs kártya
Rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint
a) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy b) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.
Rehabilitációs kártyára az a személy is jogosult, aki
a) 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült, vagy
b) rehabilitációs járadékban részesül.
A jogosult kérelmére a rehabilitációs hatóság gondoskodik a Rehabilitációs kártya igénylésével kapcsolatos eljárás megindításáról, ennek keretében adatot szolgáltat az
állami adóhatóság részére a rehabilitációs kártyára való jogosultság fennállásáról. A
jogosult közli a rehabilitációs hatósággal az adóazonosító jelét, melyet a rehabilitációs hatóság kezelhet a Rehabilitációs kártyára való jogosultság fennállásával és megszűnésével kapcsolatos, az állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatás céljából. A Rehabilitációs kártya érvényességének
a) kezdő időpontja az a nap, amikor az állami adóhatóság a kártyát kiállította,
b) záró időpontja a kártya visszavonásának a napja.
A rehabilitációs hatóság a Rehabilitációs kártyára való jogosultság megszűnése esetén gondoskodik a Rehabilitációs kártya visszavonásával kapcsolatos eljárás megindításáról, ennek keretében adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a jogosultság megszűnéséről, valamint a Rehabilitációs kártyát letétbe helyező munkaadó nevéről, adószámáról, székhelyéről, telephelyéről. Az állami adóhatóság a Rehabilitációs kártyára való jogosultság megszűnése esetén a kártyát visszavonja . A Rehabilitációs kártyával rendelkező személy a visszavont kártyát az állami adóhatóságnak visszaszolgáltatja. A Rehabilitációs kártyával kapcsolatos eljárások során az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A munkaadó az őt az érvényes Rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személlyel fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő számított adóból adókedvezményt vehet igénybe, melynek mértéke az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százaléka. E kedvezményre egy megváltozott munkaképességű személy után egyszerre csak egy munkaadó jogosult, és csak arra az időszakra, amelyben a Rehabilitációs kártyát letétben tartotta.
Ha az állami adóhatóság a Rehabilitációs kártyát visszavonja, erről értesíti a Rehabilitációs kártyát letétben tartó munkaadót. A munkaadó az értesítés átvételét követő naptól nem jogosult a kedvezményre.
2. A rokkantsági-, baleseti rokkantsági nyugdíj megszűnése
2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka nem állapítható meg. Helyettük bevezetésre került a megváltozott munkaképességű személyek ellátása (amely lehet rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás).
Ezúttal most azt tárgyaljuk meg, mi lett azokkal, akik 2012. január 1-je előtt
ellátásban részesültek. Az ő korábbi ellátásukat átalakították egy szociális ellátássá. Az
új ellátás (amely rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás lehet) nem minősül nyugdíjnak, de évente a nyugdíjemelés mértékével nő, és egészségügyi szolgáltatásra ugyanúgy jogosít, mint a nyugdíj. Ha az átalakított ellátás mellett kereső tevékenységet végeznek, biztosítottként kötelezettek járulékfizetésre, egyéni, illetve társas vállalkozóként nem minősülnek kiegészítő tevékenységet folytatónak. Aki rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj mellett 2012. január 1-je előtt nyugdíj növelésre jogot szerzett, ezt a jogát a megváltozott munkaképességű személyek ellátása esetén is érvényesítheti.
Az érintett személyeket három csoportba kell sorolnunk!
I. Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltő személyek
A 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő, és az öregségi nyugdíjkorhatárt 2011. december 31-éig betöltő személy rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíját 2012. január 1-jétől a nyugdíjfolyósító szerv a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj 2011. december havi – a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt – összegével megegyező összegben öregségi nyugdíjként folyósítja tovább.
II. Az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltő személyek
a) I–II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,
b) az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,
c) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött vagy 5 éven belül betöltő rendszeres
szociális járadékban, d) átmeneti járadékban
részesülő személy ellátását 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátásként folyósítják tovább azzal, hogy az ellátás összege megegyezik a 2011. december hónapra járó – az a) és b) pont szerinti esetben a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt – ellátás összegével.
III. Az I – II. pont alá nem tartozó
A 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesülő személyek ellátását rehabilitációs ellátásként folyósítják tovább, azzal, hogy az ellátás összege megegyezik a 2011. december hónapra járó – a III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülők esetén a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt – ellátás összegével.
I. Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek I-III. csoportbeli rokkantsági nyugdíja automatikusan átalakult öregségi nyugdíjjá. Nyugdíjukat a Nyugdíjbiztosítási Alap állja. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hivatalból járt el, a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést (nincs határozat).
II. Az átalakítás nem érinti a soros felülvizsgálati kötelezettséget. A b) és c) pont
alkalmazásában az minősül az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő
személynek, aki 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte. Ami az
összegszerűséget illeti, az e csoportban szereplők nem jártak rosszabbul, csak az új ellátás melletti keresőtevékenységre kell odafigyelniük. A rokkantsági ellátásban részesülő személy ellátását meg kell ugyanis szüntetni, ha keresőtevékenységet folytat és a jövedelme 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát. Egy kellő átmenet biztosítása érdekében azonban első
ízben csak a 2012. július 1-jétől szerzett jövedelem vehető figyelembe. A 2012.
évre érvényes minimálbér másfélszeres összege 139.500 forint. A jövőben ezt a rokkantsági ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelni kell. Az a) és b) pont szerinti személy kérelmére az
öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően a megállapított rokkantsági ellátást
azonos összegben öregségi nyugdíjként fogják továbbfolyósítani. Annak sincs
akadálya, hogy ekkor új nyugdíj megállapítását kérjük (természetesen az egyéb feltételek megléte esetén).
III. Az e pontban említett személyek helyzete átmenetinek mondható (ez alatt nem kell
magukat rehabilitációs tervhez tartaniuk), az átmeneti időben keresőtevékenységet a Tny., illetve az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól szóló
387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezései szerint végezhetnek. Helyzetük átmeneti, mert a nyugdíjfolyósító szerv 2012. január 31-éig tájékoztatta őket arról, hogy
a) korábbi ellátásuk rehabilitációs ellátásként kerül folyósításra,
b) rehabilitációs kártyával történő foglalkoztatásra jogosultak,
c) amennyiben keresőtevékenység végzésére rehabilitáció nélkül nem képesek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez 2012. március 31-éig benyújtott nyilatkozatban kérhetik a komplex minősítés elvégzését (jogvesztő határidő, igazolási kérelem előterjeszthető).
Ha az említett személy 2012. március 31-éig nem kéri a komplex minősítés
elvégzését, a rehabilitációs ellátását 2012. május 1. napjával meg kell szüntetni. A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés elvégzését kérő személyeket az új ellátások megállapítása céljából felülvizsgálja. A komplex minősítések sorrendjét a következő szempontok a felsorolás sorrendjében határozzák meg:
a) az életkor,
b) a keresőtevékenység, és
c) az egészségkárosodás mértéke,
(a felülvizsgálat időpontja azonban nem lehet későbbi a soros felülvizsgálat időpontjánál). A felülvizsgálatot követően a jogosultsági feltételek fennállása esetén a megváltozott munkaképességű személyek ellátását (rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást) az erről szóló döntést követő harmadik hónap első napjával kell megállapítani, rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az ellátás határozott időtartama ezzel a nappal kezdődik. A jogosultsági feltételek közül nem kell vizsgálni az előzetesen biztosításban töltött időt. Az így megállapított
a) rokkantsági ellátás összege megegyezik a megállapítást megelőző hónapra járó
ellátás összegével,
b) rehabilitációs ellátás összege megegyezik
– a közfoglalkoztatási bér 40 százalékával, ha a jogosult foglalkoztathatósága
rehabilitációval helyreállítható,
– a közfoglalkoztatási bér 80 százalékával, ha a jogosult tartós foglalkozási
rehabilitációt igényel.
A közfoglalkoztatási bér 2012-ben havi 71.800 forint. Az így megállapított ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelni kell.
2.1. A rehabilitációs járadék
2012. január 1. napjától rehabilitációs járadékot megállapítani nem lehet. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személynek – felülvizsgálat elvégzése nélkül – az ellátás eredeti hatósági döntésben megállapított időtartamáig a rehabilitációs járadékot továbbfolyósítja. Rehabilitációs járadékot eleve legfeljebb három évi időtartamra lehetett megállapítani. A rehabilitációs járadékban részesülő személy az együttműködési kötelezettségét a rehabilitációs hatóság felé teljesíti. A rehabilitációs járadékra egyebekben a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény, a Tny., a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet, valamint a komplex rehabilitációról szóló
321/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseit
továbbra is alkalmazni kell azzal, hogy – a meghosszabbítás iránt 2011. december 31-
én folyamatban lévő ügyek kivételével – az ellátást meghosszabbítani nem lehet. A rehabilitációs járadék mellett végezhető keresőtevékenységre is a 2011. december 31. napján hatályos rendelkezések érvényesek. A rehabilitációs járadék megszűnik, ha a rehabilitációs járadékban részesülő hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja
- a rehabilitációs járadék összegének kétszeresét, illetve
- a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.
Más törvény alkalmazása során a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai alatt a rehabilitációs járadékot is érteni kell.
2.2. Egyéb érintett ellátások
A 2011. december 31-én bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában részesülő személy 2012. január 1-jétől az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet alapján bányászok egészségkárosodási járadékára jogosult.
A 2011. december 31-én mezőgazdasági szövetkezeti tag munkaképtelenségi, növelt
összegű munkaképtelenségi járadékában, munkaképtelenség címén megállapított
özvegyi, növelt összegű özvegyi járadékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított rendszeres rokkantsági segélyben részesülő személy a továbbiakban is jogosult az ellátásra.
Forrás: jozsefvaros.hu
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény feldolgozása
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)